Világszerte hetedik vezető halálok a demencia, azaz időskori elbutulás, aminek egyik fajtája az Alzheimer-kór. Az önellátásra képtelen állapothoz, végül halálhoz vezető rettegett betegség oka, hogy az idegsejtek pusztulását okozó mérgező (amiloid) fehérjék a test más részéből érkezve átlépik a vér-agy gátat és felszaporodnak az agyban. A mechanizmust kísérleti egereken végzett vizsgálatok igazolták.

Az ausztrál Curtin Egyetem munkatársainak kutatása kimutatta, hogy az Alzheimer-kórral élőkben található mérgező fehérjék legnagyobb valószínűséggel a vérben található zsírszállító részecskékből, a lipoproteinekből szivárognak az agyba. Ez a vér-agy gát mechanizmus azért jelentős, mert ha le tudjuk vinni a lipoprotein-amiloidok szintjét, és megakadályozzuk a szivárgást, az egy potenciális új gyógymódot jelenthet az Alzheimer-kór és az emlékezetvesztés ellen - magyarázza a kutatást vezető John Mamo professzora felejtek.hu oldalon közzétett hírben.

Bár még további kutatásokra van szükség, az eredmények arra utalnak, hogy a vérben található toxikus fehérjék megcélozhatók étrenddel és gyógyszerekkel, amik csökkentik az Alzheimer-kór kialakulásának veszélyét, vagy lassíthatják a romlást – mutatott rá Mamo professzor.

Vigyázz, mit eszel!

Egy másik kutatás már konkrétabban eredményekről tudósít. A Journal of Alzheimer’s Disease c. lap 2021. szeptemberi számában online ismertetett Rush Memory and Aging Project (MAP) szerint a MIND-diéta szigorú betartásával javulhat az idős emberek memóriája és gondolkodási képessége – még patológiailag igazolt Alzheimer kór eseteiben is - derül ki az Orvostovábbképző Szemle online kiadásában olvasható hírből.

A MIND diéta bevezetését a Rush táplálkozástudományi epidemiológusa, a tavaly, 64 éves korában rákban elhunyt néhai Dr. Martha Clare Morris kezdeményezte.

Mi az a MIND diéta?

A MIND diéta a mediterrán-diéta és a DASH-diéta (Dietary Approaches to Stop Hypertension) elegye. A MIND-ban zöld levelű zöldségek, halak, csonthéjasok, bogyós termésűek, bab-félék, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztását ajánlják, és minimálisra javasolják korlátozni a gyorsételek, a sültek, az édességek és a tésztafélék fogyasztását.

Korábbi kutatásokban már kimutatták, hogy a MIND diéta követésekor lelassul a kognitív hanyatlás. A legújabb vizsgálat az agyi kóros folyamatokra való hatás felmérésével tovább bővítette azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint a diéta és az agy egészségi állapota (és ezen belül a kogníció) között összefüggés van.

A chicagói Rush egyetem vizsgálatában 569 olyan idősebb beteg adatait dolgozták fel, akik részt vettek az 1997-ben indult vizsgálatban is, de azóta már elhunytak. A betegek életük során beleegyezésüket adták az állapotuk évente klinikai értékelésére és a haláluk utáni patológiai vizsgálatba is. A résztvevők 2004-től kezdődően évenként táplálkozási kérdőíveket töltöttek ki, melyekből a kutatók kiszámították a MIND diétás értékeket a beteg által fogyasztott javasolt, speciális ételek fogyasztási gyakorisága alapján.

A kutatók sorozatos regressziós analízist végeztek a MIND diéta, a demenciától függő patológiai kép, és a halál időpontjához legközelebbi időben végzett globális kogníció felmérés összefüggéseinek megismerése érdekében. Az analíziseket a betegeket egyedi jellemzőihez igazították. Az eredmények szerint a halál közeli időben mért „magasabb MIND-diétás értékhez” jobb globális kognitív funkció társult. 

Egyértelmű az összefüggés a diéta és a kognitív képességek megőrzése között

Egyértelmű volt az összefüggés a szigorúan betartott MIND diéta a kedvezőbb mértékű megőrzött kogníció között azoknál a betegeknél, akiknél kiinduláskor mérsékelt kognitív zavarok sem voltak észlelhetőek, illetve azoknál, akiknél a boncolásnál az Alzheimer-kór igazolódott.

 A diéta változtatása mind jó, mind rossz irányba is képes befolyásolni a kognitív funkciókat és a demencia kockázatát. Egyszerű  diétás és életmódbeli változásokkal tehát hozzá lehet járulni az életkorral járó kognitív hanyatlás lassításához, az egészséges agyműködés fenntartásához - idézi a kutatás konklúzióját a portál.

A MIND diéta követésekor – az igazolt Alzheimer-kórtól függetlenül – javulnak a kognitív funkciók. Ez arra utal, hogy az életmódbeli faktorok (mint pl. kardiológiában az egészséges szív-diéta) segíthetik az agyat, hogy a betegség-specifikus elváltozásoknak ellenálljon. Ez pedig azt üzeni számunkra, hogy soha nem késő elkezdeni a demencia megelőzését hangsúlyozzák a szerzők. 

Ijesztő jósla

 A Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) szeptember 21-én az Alzheimer-világnap alkalmával tett közzé  jelentését. Becslésük szerint a világon jelenleg 55 millió ember él demenciával. Háromnegyedüknél nincs diagnosztizálva a betegség, ez az arány az alacsony jövedelmű, értsd szegény országokban akár a 90 százalékot is elérheti. Prognózisuk szerint 10 év múlva, 2030-ra 78 millióra emelkedik várhatóan a betegek száma.