A fukusimai atomerőmű katasztrófájának hároméves évfordulója előtt úgy tűnik, hogy a baleset nyomán megszigorított biztonsági követelmények nem igazán tartják vissza a feltörekvő országokat az nukleáris energia pártolásától. Itt Szingapúrban csak aggódva találgatjuk, hogy a közelben lévő Indonézia, Malajzia, Vietnam és Fülöp-szigetek milyen atomerőmű-építési terveket szövögetnek - mondja Philip Andrews-Speed, a Szingapúri Nemzeti Egyetem energiatudományi intézetének vezetője.

A Japánt megrázó 2011. márciusi földrengést követő cunamiban leolvadt a fukusimai erőmű három blokkja, súlyosan szennyezve a vizet és a levegőt, évtizedekre lakhatatlanná téve egy balatonnyi területet. A tragédiát egy banális tervezési hiba okozta: a létesítmény önálló hűtését biztosító vizet keringtető generátorokat az alaksorban helyezték el, amelyet elöntött a szökőár.

QP | Quality Placement

Baj lesz

Nyugat-Európában részben a katasztrófa hatására 11 reaktort állítottak le 2010 és 2012 között - idézi a CNBC az Euromonitor piackutató cég jelentését. Németországban előrehozták a nukleáris erőművek teljes kiiktatását, így 2022-re megszabadulnak tőlük. A feltörekvő országok kormányait azonban jobban aggasztja a fosszilis energiahordozók drágulása, ezért bővíteni akarják országaik atomerőmű-kapacitását.

Brazíliában, Oroszországban, Indiában és Kínában (BRIC) 2012-ben 44 reaktor állt telepítést alatt, ami a világon épülő 62 blokk több mint kétharmada. A délkelet-ázsiai országok sem akarnak lemaradni, ám ezek esetén óriási kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy képesek-e garantálni a nukleáris energia biztonságos felhasználását. Ha a japánok, akik mániákusan aprólékos munkát végeznek, nem tudták megoldani ezt, mért tudnák a náluk kevésbé fegyelmezett munkaerővel rendelkező országok? - mondja Shahriman Lockman, a malajziai stratégiai kutatóintézet vezető elemzője.

Baj volt

Mások úgy vélik, nem szabad általánosítani. Egyrészt az új erőművek korszerűbbek a korábbiaknál. Másrészt a fukusimai baleset tapasztaltai alapján megszigorították a biztonsági előírásokat. Harmadrészt lehet építeni arra, hogy a szakemberek minden kisebb-nagyobb üzemzavar után egyre többet tudnak az atomerőművek működéséről. A feltörekvő országok sem hanyagok: Vietnamban például elhalaszthatják az ország első erőművének építését 2020-ig, hogy garantálják annak biztonságosságát és hatékonyságát.

Mások szerint viszont a biztonság szempontjából éles határt kell húzni a felett és a feltörekvő országokban lévő nukleáris létesítmények között. Dél-Koreában például az elmúlt évtizedben 128 esetben kellett váratlanul leállítani egy-egy reaktort üzemzavar miatt, és ez csak úgy derült ki, hogy napvilágra került egy paksaméta eltitkolt biztonsági jelentés.

Morálisan gyanús

Vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy egy dolog, milyen követelményeket fogadnak el kormányzati szinten, és egy másik, hogy az alsóbb lépcsőfokok mit hajtanak abból végre. Aki építeni akar egy atomerőművet mondjuk Vietnamban, amelyet veszélyeztet a tengerszint emelkedése, amely extrém időjárási események kockázatával néz szeme, és ahol hiányos az infrastruktúra, az morálisan gyanús lépésre szánja el magát - mondja Andrew DeWit, a tokiói Rikkyo Egyetem politológus professzora.

A nukleáris energiával foglalkozó világszervezet (WNA) információi szerint Oroszország és Vietnam 2011 novemberében 9 milliárd dolláros finanszírozási szerződést írt alá egy atomerőmű építéséről, amit egy nukleáris kutatóközpont építését elősegítő, további 500 milliós hitel egészét ki. Thaiföld, ahol 2011 végén gyárak sorát öntötte el egy árvíz, tavaly év végén mutatta be 20 éves szén- és atomerőmű-fejlesztési tervét.

Elefánt a porcelánboltban

Kínában 2015-re eléri a 75 milliárd dollárt a nukleáris létesítményekre fordított beruházási összeg - idézte a WNA a China National Nuclear Corp. adatait. Andrews-Speed szerint projektjeinek kiterjedtsége, nagyságrendje miatt Kína az igazi elefánt az atomenergia porcelánboltjában. Kínában 2012-ben 15 atomreaktor működött és 26 állt építés előtt - jelentette az Euromonitor -, amivel világelső volt. A WNA tudomása szerint Peking 2020-ra meg akarja négyszerezni az ország nukleáris energiatermelő kapacitását.

Ennek tükrében nem igazán megnyugtató, hogy az elmúlt 10 évben, amióta Kínában atomerőművek működnek, még nem történt baleset az országban. Ez alatt az idő alatt ugyanis viszonylag kevés reaktor működött. A következő években a létesítmények megsokszorozódásával fogunk szembesülni. A gyors bővülés bármilyen technológiai rendszer esetén önmagában növeli a hibák, a balesetek, a katasztrófák veszélyét - derül ki Andrews-Speed szavaiból.