A Forbes magazin 2009-es összeállítása még a 2008-as, a Lehman Brothers bedőlésével fémjelzett szörnyű időket mutatta azzal, hogy csupán 793 főnél tudott kimutatni egymilliárd dollárnál nagyobb vagyont, a 2010-esben viszont már ismét ezernél többen, pontosan 1011-en lépték át a tíz számjegyű küszöböt.

Ez ugyan még elmarad a 2008-es rekordtól, amikor 1125 főt számlált a dúsgazdagok tábora, de a piacok élénkülése, a gazdasági fundamentumokkal nem feltétlenül összhangban lévő lázas tőzsdei rallyk így is gyors létszámbővüléshez vezettek.

A milliárdosok összvagyona valamivel lassabban hízik vissza: miután a 2008-as 4,4 ezer milliárd dollárról 2,4 ezer milliárdra zuhant 2009-ben, a mostani listán közel 3,6 ezer milliárdra jött ki, az egy főre jutó átlag 2010-ben 3,5 milliárd lett, 500 millióval több az egy évvel korábbinál. A 2008-ról 2009-re kiesett több mint 300 milliárdosból 164 tudott 2010-re visszakerülni, 97-en viszont teljesen kezdők a milliárdosok pályáján. A lista leképezi a világgazdaság átrendeződését is.




Akár jelképesnek is tekinthető, hogy a világ leggazdagabb embere most először nem az USA-ból, Európából vagy valamelyik "olajországból" származik, hanem egy feltörekvő piacról: a mexikói Carlos Slim Helú 2006 óta ott van a dobogón, de a távközlési és építőipari császár most először léphetett a legfelső fokra, miután egy év alatt 18,5 milliárddal, 53,5 milliárd dollárra növelte vagyonát. Így 500 millióval előzi meg a második helyezett Bill Gatest: a Microsoft ura az utóbbi 15 évből 14-ben vezette a Forbes-listát, beleértve a 2009-est is, sorozatát csak 2008-ban szakította meg a befektetési guru, Warren Buffett, aki most 47 milliárd dollárral a bronzérmes. Gates vagyona 13 milliárd dollárral gyarapodott egy év alatt a Microsoft- részvények 50 százalékos emelkedésének köszönhetően - de jól tartotta a lépést a piaccal a személyes vagyonát kezelő Cascade is -, Buffettnek pedig 10 milliárd dollár pluszt hozott a befektetéseit összefogó Berkshire Hathaway erős teljesítménye.


Jönnek a feltörekvők

A mexikói krőzus diadala annyiban nem meglepetés, hogy a Slim-Gates-Buffett trió ötödik éve uralja a Forbes milliárdos listájának első három helyét, az viszont sokat el- milliárdos is, míg az USA-t, illetve Európát összesen hárman- hárman képviselik. A legtöbb milliárdos állampolgára még mindig az USA-nak van, de ezzel már csak az egész klub 40 százalékát adják, szemben a tavalyi 45 százalékkal.

Akár a világ átalakulásának szimbólumaként is felfogható, hogy a milliárdosok második országa Kína, innen 64-en kerültek fel a listára (Hongkonggal együtt számolva 89-en), utánuk a 62 orosz következik. Ezzel az oroszok a nagy visszatérők, hiszen 2009-ben csak 32 milliárdost tudtak "kiállítani", de a 2008 után kihullottak közül most 28-an visszakapaszkodtak.

Az első ötvenbe idén négyen kerültek be, élen a Slimnél is nagyobb meglepetésre a leggazdagabb orosszá lett Vlagyimir Liszinnel - a szolid technikusból lett acélipari mágnás 15,8 milliárd dolláros vagyonnal a 32. helyezett. (Az oroszokról lásd külön írásunkat.) Németország 53 milliárdost adott a világnak, de szorosan zárkózik fel hozzá India is a maga 49 szupergazdagjával. Lakhely szerint is ugyanez a sorrend a milliárdosok népsűrűségét illetően, bár a számok többnyire kissé alacsonyabbak, hiszen sokan nem abban az országban élnek, amelynek polgárai - ezen a téren azonban India megelőzi Németországot, mert csak két milliárdosa él külföldön, míg a németek közül tizenegyen telepedtek le máshol.

Ami csak lassan változik, az a nők súlya-aránya: a 89 milliárdos asszony még a tíz százalékát sem teszi ki az összlétszámnak, a leggazdagabb közülük a 12. helyezett Christy Walton, a Wal-Mart áruházláncot alapító Walton család sarja, aki családjával együtt 22,5 milliárd dollárt mondhat magáénak. Értelemszerűen nincsenek felülreprezentálva a listán a fiatalok sem (bár mintegy 40 szereplőnek nem tudni az életkorát): harminc év alatt csak öten vannak, köztük a legfiatalabb a maga erejéből lett igen rövid idő alatt igen gazdag. A 25 éves Mark Zuckerberg 2004-ben a Harvard Egyetem kollégiumi szobájából indította útra a Facebookot - a többségi tulajdonában lévő közösségi oldal tavaly már négymilliárd dollárt jelentett számára, ezzel a 212. helyezett a Forbesnál. A legidősebb milliárdos Zuckerberg dédapja lehetne, de már ő is az it-világnak köszönheti 287. helyezését: a 99 éves svájci Walter Haefner a szoftveriparban alapozta meg 3,3 milliárd dolláros vagyonát.


A Mexikói Midasz király

Carlos Slim Helú egy Mexikóba bevándorolt libanoni üzletember fiaként 12 éves korában vette meg első részvényét, egy olyan mexikói bankban, amelyet később a Citigroup vásárolt fel - illusztrálta a Reuters, miért hasonlítják őt a mitológiai Midasz királyhoz. Amihez nyúlt eddig, az csakugyan arannyá változott: igazi szerencséjét akkor csinálta meg, amikor az 1990-es privatizáció során megszerezte a mexikói állami telefontársaságot, a Telmexet.

Ma az ő birodalmához tartozik Latin-Amerika legnagyobb mobiltársasága, az American Movil, építőipari csoportja utakat és energiaipari beruházásokat épít kontinens szerte, de érdekelt pénzügyi szolgáltató csoportban, a kereskedelemben (például az egyesült államokbeli Saks-áruházakban) és a médiában, egyebek közt a New York Times Co.-ban is.

Életstílusát mértékletesnek mondják ismerői, bár nem mulasztják el hozzátenni, hogy odavan a jó szivarokért és műgyűjtőként is közismert: övé az egyik legnagyobb magánkézben lévő Rodin-kollekció Franciaországon kívül.


Egy Közép-Európai az első százban

A Föld országainak csak mintegy negyede van képviselve a listán, az 55 ország közé kettő, Finnország és Pakisztán idén került be. Magyarország nincs a milliárdosok térképén, de magyar származásúak azért akadnak most is: a filantróp hedge fund király, George Soros a 35. helyen áll 14 milliárd dollárral, az ugyancsak budapesti születésű, sokáig a repülőgéplízing királyának számító Steven Udvar-Hazynak szolid 2,7 milliárd dollárja van, ez most a 363. helyre elég. (A tavalyi listán egyébként mindketten előbbre kerültek, kisebb vagyonnal: Soros a 16. volt, 11 milliárddal, Udvar-Hazy a 305. 2,2 milliárd dollárral.) A kelet-közép-európai térség uniós tagjai közül Lengyelország négy, Románia és Csehország három-három milliárdost tudott kiállítani.


A leggazdagabb közülük a privatizációs kuponok felvásárlásával alapozó cseh Petr Kellner, akinek a 7,6 milliárdja a 89. helyre elég; amszterdami bejegyzésű holdingtársasága, a PPF ellenőrzi többek között az orosz piacon működő Home Credit lakossági hitelszolgáltatót, az olasz Generalival létrehozott vegyes vállalata pedig egyebek közt a cseh Ceská Pojistovna biztosítót.

A négygyerekes, 45 éves Kellner érdekelt az ingatlanszektorban és újabban a cseh helyi médiában is - egyszer már keresett 580 millió dollárt, amikor felépített médiacsoportját eladta az amerikai Ronald Lauder milliomosnak.A másik két cseh a lista vége felé debütált: az OKD bányatársaságbanérdekelt Zdenek Bakala neve mellé 1,2 milliárd dollárt írtak, az élelmiszeriparban és a műtrágyagyártásban jelen lévő Andrej Babis pedig azok hosszú részlistáján szerepel, akiknek pont egymilliárdjuk van. A sima milliárdosok közé tartozik alengyel Michal Solowow és a román Ion Tiriac is (mindketten a pénzügyi szektorban jeleskednek), de nincs az első százban Kellneren kívül más régióbeli polgár sem. A leggazdagabb lengyeltől, az olajipartól a sörgyártásig sok mindenbe beszálló Jan Kulczyktól így is szép teljesítmény, hogy 2006 után vissza tudott kerülni az elitbe, rögtön 2,1 milliárddal, már csak azért is, mert 2007-es válása eléggé megcsapolta tartalékait.

Több lábon állva szerezte meg a maga 2,2 milliárdját Románia legtehetősebb polgára, Dinu Patriciu is, aki nemrég adta el a Rompetrol olajtársaság maradék 25 százalékát a kazah többségi tulajdonosnak, mind a mai napig az övé viszont az egyebek közt a Forbes romániai változatát is kiadó Adevarul médiacsoport. Keletebbre tekintve Európában öt ukrán milliárdos következik, eggyel több, mint tavaly; a legjobban most a Donyeckvidéki Rinat Ahmetovnak ment, aki még a kilencvenesévekben, a nemrég államfővé választott Viktor Janukovics miniszterelnöksége idején kezdte kiépíteni fém- és energiaipari,bányászati birodalmát, de ma már az USA-ban is van szénbányája.

Ahmetov nevét valószínűleg sokszor hallani még a 2012-es foci Európa-bajnokságra építtetett 400 millió dolláros stadionja kapcsán, a nyugati sajtóban eddig nála is jóval többször emlegették milliárdostársát, Viktor Pincsukot. A most 3,1 milliárdot felmutató Pincsuk - a korábbi államfő, Leonyid Kucsma veje - sokáig a kortársakat felkaroló műgyűjtő világfi ként, a davosi világgazdasági fórum résztvevőjeként került a lapokba, mostanában viszont inkább azért forog a neve, mert csőgyártó vállalata, az Interpipe komoly adósságterhekkel küszködik.


Őrségváltás az orosz milliárdosoknál

Új arc került idén a leggazdagabb oroszok listájának élére: a Finansz magazin 2010-es ötszázas rangsorát a tavalyi harmadik helyezett Vlagyimir Liszin vezeti, 18,8 milliárd dollárnak megfelelő vagyonnal.

Az 54 éves Liszin pályája kezdetén, még a szibériai fémipari főiskola diákjaként villanyszerelőként kereste kenyerét, majd 1978-as diplomaszerzése után a Szovjetunió különféle fémipari üzemeiben dolgozott. Nem tartozik a médiában sokat szereplő, közismert oligarchák közé, de azért ő is jó időben volt jó helyen, a megfelelő információk birtokában a Szovjetunió szétesésekor.

A kilencvenes évek elején csatlakozott a Trans-World Group kereskedői csoporthoz, amely hamar uralma alá hajtotta az orosz alumínium- és acélexportot; Liszin vagyonának legnagyobb részét ma is a fémipar képezi. Mostanra már 85 százalékos tulajdonosa a piaci értéke szerint az első, a termelés szerinti rangsorban a harmadik számú orosz acélipari csoportnak, a Novolipetszk Steelnek, miután kivásárolta üzleti partnereit, köztük Soros Györgyöt, illetve a csoport teljes átvételével ugyancsak megpróbálkozó orosz milliárdos riválisait, Mihail Prohorovot és Vlagyimir Potanyint. Liszin emellett magáénak mondhat egy több kikötői vállalkozást ellenőrző logisztikai holdingot és érdekelt a gazdasági médiában is.
A bulvármédiában nemigen szereplő háromgyerekes családapa sportlövő és szeret vadászni is; hobbiját valószínűleg sokoldalúan tudja hasznosítani, hiszen Moszkva környéki luxus lövészklubja, a Rókakunyhó - Liszin magyarul rókát jelent - vendégei között megfordult Vlagyimir Putyin is. A nemzetközi porondon főlegezen a szálon van jelen: miután 2002 óta ő az oroszországi lövészunió elnöke, tavaly megválasztották az európai lövészszövetség élére. Külföldön XVI. századi skóciai kastélyában látja vendégül sporttársait; sajtóértesülések szerint nem megvetendő vadászterület fölött rendelkezik ottani birtokán.

A tavalyi listavezető, a vagyonát ugyancsak a fémiparban megalapozó, sokféle befektetésben érdekelt Mihail Prohorov ezúttal a második helyre szorult, 17,85 milliárd dollárnyi vagyonnal, a nagyvilágban főleg a Chelsea futballklub tulajdonosaként ismert, de az energiaipartól az aranybányászatig számos területen jelen lévő médiasztár-oligarcha Roman Abramovics pedig 17 milliárd dolláros vagyonával a harmadik lett. Mindketten úgy csúsztak vissza egy-egy helyet, hogy közben növelték a vagyonukat (3,75, illetve 3,1 milliárd dollárral), és általában is elmondható az orosz élmezőnyről, hogy tagjai jóval gazdagabbak lettek egy év alatt.

Az egymilliárd dollárnál nagyobb vagyon fölött rendelkezők száma a 2010-es listán 77-re ugrott az egy évvel korábbi 49-ről, a tíz leggazdagabb összvagyona pedig 84 százalékkal, 139,3 milliárd dollárra nőtt. Ez még odébb van a 2008-astól, amikor az orosz dollármilliárdosok száma elérte a 101-et, a tízes élboly összvagyona pedig a 221 milliárdot, de így is a második legjobb év a Finansz első gazdaglistája, 2004 óta. Idén a reálgazdaságban, azon belül is a nyersanyagpiacon jeleskedők vezetnek - a top-10-ben szereplők közül öten érdekeltek a fémiparban, ketten az olajszektorban -, a pénzügyi cápák hátrébb szorultak, viszont a Finansz szerint visszatérőben vannak az orosz ingatlanszektor nagymoguljai (a magazin mindig az előző év december 31-ével lezárt vagyoni állapot szerint állítja össze listáját).

A gazdagok általános talpra állásában nemcsak a nyersanyagipar erősödése, illetve a tőzsdei rally segített - emelte ki a Finansz értékelése -, hanem a kormányzati mentőakciók is. Utóbbiak segítségével kerülhetett a nagy visszatérők közé a most hatodik Oleg Gyeripaszka, aki 4,9 milliárd dollárról 13,8 milliárdra tudta növelni vagyonát egy év alatt; 2008-ban még 40 milliárd dollárral volt listavezető, de azóta került már csőd közelbe is masszívan eladósodott alumíniumipari csoportja, a Ruszal révén. Gyeripaszka tavaly decemberben állapodott meg hitelezőivel, köztük állami bankokkal a Ruszal adósságainak átütemezéséről, így bevezethette a céget a hongkongi tőzsdére, ami 2,2 milliárd dollárt hozott a konyhára.

A legnagyobb vesztesek között van idén Vlagyiszlav Doronyin, a moszkvai Capital Group ingatlanfejlesztő társaság elnöke (Naomi Campbell aktuális barátja), aki 242 lépcsőfokot zuhanva landolt a 463. helyen, a legnagyobb nyertes pedig Gennagyij Timcsenko, a nyersolaj-kereskedelemmel foglalkozó, svájci székhelyű Gunvor International társalapítója, aki most a 23. helyezett 4,15 milliárd dollárral - egy évvel ezelőtt még csak a 398. helyre volt jó az orosz gazdagok között. Timcsenko felívelése azért is feltűnő, mert a sajtóban rendre nem mulasztják el megjegyezni róla, hogy ő Vlagyimir Putyin barátja, ő pedig rendre cáfolja, hogy az orosz politikusnak volna valami köze a Gunvorhoz.

QP | Quality Placement