Az új belépők gazdaságára káros lehet a stabilitási paktum
Károsak lehetnek a majdani új tagországok gazdaságára az Európai Unió költségtvetési előírásai - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön kiadott átfogó tanulmányában. A szerzők - a bank főközgazdásza, Willem Buiter és egy másik vezető elemző, Clemens Grafe - szerint az EU stabilitási paktuma, amely a tagországok éves költségvetési hiányát a GDP-érték 3 százalékában, az államadósságot a hazai össztermék 60 százalékában maximálja, jelentős költségvetési kiigazításokat követelne a majdani új csatlakozóktól komoly kiadáscsökkentés vagy adóemelés, esetleg a két eszköz kombinációjának formájában - írta az MTI.
A tagjelöltek infrastrukturájának állapota azonban annyira rossz, hogy jó eséllyel jövedelmeik mind nagyobb hányadát lesznek kénytelenek fejlesztési célokra - például a közlekedési hálózatra és a környezet megtisztítására - fordítani.
Ennek alapján a kelet-európai országok piaci átalakulásának segítésére életre hívott londoni bank két vezető elemzője arra a következtetésre jut jelentésében, hogy az unió költségvetési előírásai nem illeszkednek a jelenlegi EU-tagoktól óriási mértékben eltérő országok gazdasági realitásaihoz.
"A költségvetési kiigazítás sem gazdaságilag, sem politikailag nem lesz könnyű ... egyes elemei feleslegesek, sőt károsak is lehetnek" - áll az EBRD-tanulmányban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azzal számol, hogy a majdani új EU-tagországokban a közpénzekből fedezett beruházási kiadások az évtized hátralévő részében a GDP-érték 4,3 százaléka körül lesznek, vagyis messze meghaladják a jelenlegi EU-tagállamok 1,8 százalékos átlagát.
Buiter és Grafe tanulmánya szerint ezért a tagjelölteknek a költségvetési beruházási kiadások kiszűrésével 4,3 százalékos GDP-arányos éves költségvetési többleteket kellene felmutatniuk ahhoz, hogy a stabilitási paktum szabta keretek között maradhassanak; az EBRD szakértői ezt irreális célnak nevezték.
Buiter és Grafe a stabilitási paktum helyett olyan, általuk tartós egyensúlyi szabálynak nevezett rendszert javasol, amelyben a GDP-arányos adóbevételeket vennék számításba ugyanúgy, ahogy jelenleg az államadósságot és az államháztartási mérleget veszik számításba.
A stabilitási paktumot már több jelenlegi EU-tagország - például Olaszország és Franciaország - is bírálta rugalmatlansága miatt - írta az EBRD-jelentést ismertető Dow Jones. Buiter és Grafe szintén megjegyzi a tanulmányban, hogy a stabilitási szabálygyűjtemény alapvető gazdaságszerkezeti tényezőket hagy figyelmen kívül annak elbírálása során, hogy egy adott tagország költségvetési helyzete fenntartható-e hosszú távon.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.