Az élelmiszerek gyors drágulása miatt "csendes éhínség" fenyeget Ázsiában, mivel a legszegényebbek hamarosan nem tudják majd megvásárolni alapvető élelmüket - nyilatkozta az ENSZ World Food programjának vezérigazgatója, Josette Sheeran. A szervezet 28 millió ember élelmezését segíti Ázsiában. A világon 850 millió ember éhezik, és képtelen arra, hogy védekezzen a jelentős áremelkedések ellen - tette hozzá. Aki napi egy-két dollárból tengődik a társadalmi hierarchia legalján - az Asian Development Bank (ADB) becslése szerint Ázsiában 600 millió ember él napi egy dollárnál kevesebb pénzből -, annak leküzdhetetlen problémát jelent, ha váratlanul kétszeresére nő például a rizs ára. Az élelmiszerár-növekedés hatástalanná teszi az ENSZ szegénység elleni erőfeszítéseit, és ha nem sikerül megoldani a problémát, akkor az lefékezheti a globális gazdasági növekedést és veszélyezteti a politikai stabilitást - figyelmeztetett Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Az utóbbi megjegyzéssel az elmúlt hetekben egyebek mellett Bangladesben és Haitin kirobbant éhséglázadásokra utalt. A Világbank előrejelzése szerint Mexikótól kezdve Jemenig a világ 33 országában várható szociális nyugtalanság a megugrott élelmiszer- és energiaárak miatt. Az ADB hitelt ajánl azoknak az országoknak, amelyeket a legsúlyosabban érint a probléma. A kölcsönökből csökkenthetik az alapvető élelmiszerek - elsősorban az elmúlt évben 130 százalékkal drágult búza és 74 százalékkal drágult rizs - árát, hogy segítsenek szegényeiken. A bank ugyanakkor figyelmeztette a kormányokat, hogy ne korlátozzák az élelmiszerexportot a hazai ellátás javítása érdekében, mert ez hosszabb távon rontja a termelés hatékonyságát, rövid távon pedig kiélezi a régiójukban és a világpiacon jelentkező feszültségeket. Kína, India, Vietnam és Egyiptom után Indonézia, a világ harmadik legnagyobb termelője is rizsexportja csökkentése mellett döntött, és a szakértők attól tartanak, hogy a piac legnagyobb szereplője, Thaiföld is hasonló lépésre szánja el magát. Hevesen ellenzi a protekcionizmus feltámasztását az Európai Bizottság kereskedelmi megbízottja, Peter Mandelson is. Szerinte ez azt jelentené, hogy a szomszédos országok békés gazdasági versenyének helyét átvenné egymás egyfajta kiéheztetése. A harmadik világban fellángoló éhséglázadások ellenére úgy látja, hogy a magas élelmiszerárak lehetőséget teremtenek az ottani gazdáknak termelésük fejlesztésére, feltéve hogy kormányaik, illetve a potenciális exportpiacaikat jelentő fejlett országok kormányai kölcsönösen megnyitják a piacaikat egymás termékei előtt.