A búza- és kukoricaárak ugyan tízhónapos csúcsra hágtak, miután az amerikai tűzvész kárt tett a termésben, ám - szemben a logikus feltételezéssel - ez nem hoz zsíros profitot a farmereknek. A szomorú valóság az, hogy a profitráták hajszálvékonyak, sőt a termelők jó része veszteségeket könyvel el, mivel az árak továbbra is mélyen a termelési költségek alatt vannak - idézi ausztrál farmerek beszámolóját a CNBC. Egy Új Dél-Wales-i termelő például arra kényszerült, hogy idén már ne vesse be ezerhektáros földjét, amivel a családja birtokában lévő gazdaság másfél évszázados élelmiszer-termelő tevékenységének vetett véget.

Hasonló helyzetben vannak az amerikai, a brit és a kanadai termelők, egyikük sem tud komoly pénzt csinálni gabonatermesztésből, marhatartásból, tejtermelésből vagy zöldség- és gyümölcstermelésből. Az elmúlt napokban a szója, a búza, a kukorica ára is gyorsan nőtt, ami azt a félelmet keltette, hogy megugorhatnak az élelmiszerárak. A farmerek azonban nem így látják.

Nem ez az igazi válság

Szerintük az élelmiszerek nyersanyagainak sokkal többe kellene kerülniük ahhoz, hogy a termelésükkel elérhető bevétel fedezze a költségeket. Az igazi válság így még előttünk van, ugyanis nem folytatható tovább az a gyakorlat, hogy a bevételek nem fedezik a kiadásokat.

Egy átlagos ausztrál farmer például tonnánként 180 asztrál dolláros (185 USA-dollár) tud nullszaldósan termelni búzát. Ehhez képest 130-140 dolláros árra számíthat. A közepes gazdálkodók nem tudnak megengedni maguknak egy 500 ezer amerikai dollárba kerülő kombájnt vagy egy 350 ezerért kínált traktort, ezért láthatók harmincéves gépek a földeken. Egyszerre nő a munkaerő, a növényvédő szerek, a gépek és az üzemanyag ára, és ezek a tényezők ugyanúgy sújtják az indiai cukornádtermelőket, a benini gyapottermelőket és a kansasi kukoricatermelőket.

Nem segít a kisebb kínálat

A fix költségek oly hatalmasra nőttek, hogy már az sem segít a farmereken, ha kisebbek a hozamok. Ennek ellenére csökken a profitrátájuk, ugyanis kevesebb - nem sokkal drágább - termékre oszlanak el az égbe szökött kiadásaik. Így aztán a rossz időjárás kivégezheti egy térség termelőit.

Az ágazat válságának biztos jele, hogy a fiatalok elkerülik a mezőgazdaságot. Ausztráliában nem nagyon találni 40 évesnél fiatalabb farmert. A Société Generale szakértője, Christopher Narayanan szerint hasonló jelentség figyelhető meg az USA-ban is. Az elemző úgy véli, Dél-Amerikában, Kelet-Európában és Afrika szubszaharai részén fejlődhet az agrárgazdaság.

Összességében elmondható, hogy jó eséllyel nézünk szembe élelmiszerválsággal. A világ egyre növekvő népessége a mezőgazdasági termelésre alkalmas terület zsugorodásával párosul. Ezt az ellenmondást csak a jelenlegi termelési technológiák jelentős fejlesztésével lehetne feloldani, ám ennek árát meg kellene fizetniük a vásárlóknak az élelmiszerek árában.

QP | Quality Placement