A francia kormány nem tervez további adóemeléseket idén és jövőre, ugyanakkor 1,5 százalékkal csökkenteni akarja a költségvetési kiadásokat - jelentette ki Francois Hollande francia államfő több mint egyórás televízióinterjújában, amelyben igyekezett javítani a megválasztása óta eltelt szűk egy évben alaposan megtépázott népszerűségét. A tudósítások alapján úgy tűnik: meglehetősen egyfelől-másfelől jellegű mondanivalót osztott meg nézőivel.

Mint mondta, a megszorítások politikájának folytatása az európai válságkezelésben azzal veszéllyel jár, hogy miközben nem sikerül kilépni abból az ördögi körből, amelyben a gyenge növekedés és a magas költségvetési hiány egymást rontja, a kormányok népszertűlenné válnak. Ez utat nyit az előtt, hogy a demokratikus politikai erőket keresztben lenyeljék a bajokra népszerű "megoldásokat" kínáló populisták.

Ezzel egyidejűleg azonban arról is beszélt, hogy az örvendetesen megnyúlt átlagéletkor miatt meg kell hosszabbítani azt a periódust is, amelyben a jogosultak befizetnek a nyugdíjrendszerbe. Más szóval növelni kellene a nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 60-62 év Franciaországban. Ez az elképzelés igencsak érdekes annak tükrében, hogy Nicolas Sarkozyt, az előző francia elnököt ízekre szedte az akkori ellenzék a nyugdíjkorhatár néhány éves emelése miatt, és az elnökválasztáson Hollande az eredeti korhatár helyreállításával is kampányolt

Gondoljunk másokra is

Az államfő szerint nem tartható fenn sokáig az a helyzet, hogy a jómódúbb családok ugyanannyi gyermekgondozási támogatást kapnak, mint a szegényebbek. Ez azt jelenti, hogy a rászorultság alapján differenciálnák ezt a juttatást. Arról azonban nem beszélt, milyen jövedelemhatároknál csökkentenék a gyes összegét. Végül arról is ejtett néhány szót, hogy a munkanélküliségi ellátás rendszerébe több olyan elemet kellene beilleszteni, amely a munkába állásra ösztönzi a segélyezetteket.

Hollande nem mond le talán legfontosabb választási ígéretéről, a gazdagok jövedelmének 75 százalékos megadóztatásáról, ám korábbinál puhább módszert választ ehhez. Az alkotmánybíróság elvetette az eredeti megoldást, a személyi jövedelemadó megterhelését, ezért az egymillió euró feletti bérekre eső járulék kulcsát emelnék 50-ről 75 százalékra. Ezt a cégek fizetik vezető beosztású alkalmazottaik után. Az államfő azt reméli, hogy ezzel a menedzserek visszafogott bérezésére ösztönzik a vállalatokat akkor, amikor beosztottaik a válság miatt a bércsökkentés és az elbocsátás rémével néznek szembe. A járulékemelés két évig marad érvényben.

Hollande a hibás?

A megtakarítási kényszer további vesztese a hadsereg lehet, ugyanis a katonai kiadásokat befagyasztják. A kormány a jövő hónapra elkészít egy "fehér könyvet" a részletekről. Ez határozza majd meg a következő öt év védelmi prioritásait. Hollande ugyanakkor leszögezte, hogy a francia nukleáris elrettentő erőt nem akarják csorbítani. A hadsereg vezetői máris berzenkednek: szerintük veszélyezteti az ország védelmi képességét, hogy éppen akkor kezdenek gondolkodni a katonai kiadások korlátozásán, amikor a hadsereg egységei Maliban éles bevetésen vannak.

Francois Hollande kétes rekordot állított fel az elmúlt hónapokban. A TNS-Sofres közvélemény-kutató cég felmérése szerint ő lett az elmúlt 30 év legnépszerűtlenebb államfője. A pénzpiacok sem tartják sokra tevékenységét: a tízéves francia államkötények hozamfelára a hasonló német papírok felett márciusra 74 bázispontra ugrott a decemberi 58 bázispontról. A gazdaság stagnál, és a párizsi statisztikai hivatal várakozása szerint ez júniusig így is marad. A munkanélküliség 22 hónapja nő, az állás nélküliek száma hajszálra került az 1997-ben felállított 3,196 milliós rekordtól.