Az euró fél éven belül az 1:1-es paritásra gyengül a dollárral szemben – véli Vincent Mortier, az Amundi, Európa legnagyobb vagyonkezelőjének vezető elemzője. A rövid magyarázat erre az, hogy az Európai Központi Bank jobban tart az európai gazdaságra váró recessziótól és a kormányok hitelfelvételének megdrágulásától, mint az inflációtól, s ezért kevésbé emeli alapkamatát, mint az amerikai Fed.

Ennek eredményeként az Újvilágban jobban fialhat a befektetők pénze, mint az öreg kontinensen, így erősödik a dollár kereslete az euróval szemben és végül megtörténhet, amire 2002 óta nem volt példa: egy dollár egy eurót fog érni – idézi a szakértőt a Financial Times. A francia Amundi kétezer milliárd euró vagyont kezel, így nem mindegy, hogy milyen pénzpiaci folyamatokra bazírozva kockáztatja az ügyfelei pénzét.

A befektetési portfólióik arra vannak kihegyezve jelenleg, hogy az euró még tovább gyengül a dollárral szemben annak ellenére, hogy az elmúlt hat hónapban tíz százalékot veszített az értékéből ebben a relációban – derül ki Mortier beszámolójából. A szakértő egyébként a dollár-euró paritás mellett alacsony gazdasági növekedést vagy esetleg recessziót jósol az európai gazdaságban.

Stabilizálódott árfolyam

A közös európai valuta átváltása 1,047 dollár/euró árfolyamon stabilizálódott, miután a Fed agresszív kamatemeléseinek hatására jelentősen gyengült. Az ECB a szakértők várakozása szerint emelni fogja a hitelköltségeket, ám lassabban, mint az amerikai társintézmény. Az európai jegybank monetáris tanácsában ugyanis vannak olyanok, akik ellenezték a kamatemelést, mert arra számítottak, hogy az infláció megugrása átmeneti lesz a pandémia okozta gazdasági zűrzavar miatt. Aztán jött az ukrajnai háború és ezek a várakozások elpárologtak.

Mortier azonban úgy látja, hogy az európai jegybank két negyed százalékpontos emelés után nullaszázalékos kamatnál meg fog állni, amivel szembe megy a pénzpiaci elemzők többségével, akik három ilyen emelést várnak, aminek nyomán 2024 közepére nagyjából 1,5 százalékra mehet fel a kamat. Ezzel szemben a Fed már meglépte a 0,75 százalékpontos emelést, elérte a 0,75-1 százalékos sávot és várakozások szerint a következő hónapokban tovább menetel a szigorítás útján.

Változó prioritás

Mortier szerint az ECB prioritási sorrendje megváltozott. Az a cél, hogy az eurózóna inflációját kicsit két százalék alatt tartsák már csak a harmadik helyen áll szemben az övezet integritásának fenntartásával, ami azt jelenti, hogy igyekeznek féken tartani az eurótagállamok kormányainak hitelköltségeit, azaz a déli államok törlesztési kiadásainak elszállását. Az első helyen a gazdasági növekedés támogatása állhat, ami az orosz-ukrán háború miatt nagy veszélyben van.

Az ECB-t gyakorlatilag beszívja három politikai szempont, ami felülírhatja a pénzpiaci logikát: az államadósság drágulásának megakadályozásán túl az energiaátállás költségeinek féken tartása, illetve a megugró védelmi kiadások finanszírozásának lehetővé tétele.

Az európai jegybank elvileg kitalálhatna valamilyen újabb nem szokványos monetáris politikai eszközt az eurótagállamok támogatására azt követően, hogy lezárja államkötvényeik vásárlását, ám az északi országok nem támogatnák ezt, mert továbbra is attól tartanak, hogy a monetáris lazításon keresztül ők fizetnék déliek költekezését. Így Mortier szerint az ECB csak úgy tud segíteni, hogy nem emeli olyan tempóban kamatait, amit az infláció indokolna.