Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az európai félvezető-rendszerek gyártásának megerősítését célzó rendeletet, másnéven a chipekről szóló jogszabályt az EU ellátásbiztonsága, ellenállóképessége és technológiai önállósága érdekében. A jogszabály a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A törvény elfogadását az indokolja, hogy Európa jelenleg túlságosan függ a külföldön előállított chipektől.

A jogszabály célja, hogy a félvezetők területén megteremtse az európai ipari bázis fejlesztésének feltételeit, vonzza a beruházásokat, előmozdítsa a kutatást és az innovációt, felkészítse Európát minden jövőbeli chipellátási válságra.

  • A chip-törvény kezelni fogja a kiemelkedő hiányosságokat, erősíti Európa versenyképességét és hozzájárul a digitális és a zöld átálláshoz.
  • Félvezető-ágazatot hoz létre a kutatástól a termelésig rugalmas ellátási lánccal.
  • Az új törvény intézkedéseket határoz meg az ellátási láncok jövőbeli zavarainak megelőzésére, előrejelzésére és a gyors reagálásra a tagállamokkal és nemzetközi partnerekkel együtt.
  • Lehetővé teszi az EU számára, hogy elérje azon célkitűzését, hogy 2030-ra megkettőzze, 20 százalékra növelje piaci részesedését.
  • A törvény továbbá válságreagálási mechanizmust hoz létre, amelynek keretében az Európai Bizottság értékelni fogja az EU félvezetőellátását fenyegető kockázatokat. A mechanizmus lehetővé teszi az EU számára, hogy sürgősségi intézkedéseket hajtson végre, például prioritásként kezelje a hiány által különösen érintett termékekkel való ellátást, vagy közös beszerzést indítson.

A németek belehúztak

Németország azt tervezi, hogy a következő években 20 milliárd eurót (7560 milliárd forint) fog befektetni a chipgyártásba – közölte a német gazdasági minisztérium.

Németország az elmúlt időszakban több nagy chipgyártót is az országba csábított az uniós chiptörvény alkalmazásával.

A múlt hónapban jelentették be, hogy Németország gazdaságtörténetének legnagyobb szabású külföldi befektetését indítja el az Intel amerikai technológiai vállalat. A német szövetségi kormány és az Intel megállapodása alapján az amerikai cég több mint 30 milliárd eurós beruházással félvezetőgyártó üzemet épít Magdeburgban.

A teljes finanszírozási csomagból az Intel közel 10 milliárd eurót (3780 milliárd forint), a többit pedig más chipgyártók, mint az Infineon, a Globalfoundries és a TSMC kapna. A minisztérium szerint a pénzt az Éghajlatváltozási és Átalakítási Alapból fogják lehívni, miután az Európai Bizottság jóváhagyja a projektet.

A német gazdasági minisztérium azt is közölte, hogy a világ legnagyobb félvezetőgyártója, a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) is érdeklődik a beruházás iránt, 2021 óta pedig már konkrént tárgyalásokat is folytat egy drezdai gyár építéséről.

Bajban az elektronikai ágazat, nem elég növelni a chipgyártást

Szakértők szerint az európai chipgyártás növelése nem oldja meg a beszállítói kitettséget.
Bővebben >>>

A chiptörvény nem mindenre jó válasz

Számos szakértő szerint azonban az európai chipgyártás növelése nem oldja meg a beszállítói kitettséget. Alan Priestley, a Gartner tanácsadó cég elemzője szerint „a chiptörvény Európába hozza ugyan a gyártókat, ám emellett még sok terméket külföldön kell beszerezni”.

Oliver Blank, a német elektronikai és digitális ágazati szakmai képviseleti szervezet, a ZVEI (Verband der Elektro- und Digitalindustrie) globális ügyekért felelős vezetője ebben az összefüggésben megjegyzi:

Ráadásul a processzorokat rendszerint vissza is kell szállítani további feldolgozásra és a késztermékekbe való beépítésre.

A szakértők nem tartják egyértelműen elérhetőnek az EU kitűzött célját 2030-ra, mivel addigra az előrejelzések szerint a kereslet is megduplázódik, az európai termelőkapacitást meg kellene négyszerezni a tervidőszak végére. Oliver Blank a ZVEI-től nagyon ambiciózusnak tartja a kitűzött célt.