Időzített gazdasági bomba az Északi-sark felmelegedése - állítják a Cambridge-i Egyetem és a rotterdami Erasmus Egyetem kutatói. A térség jegének olvadását sokan gazdaságilag hasznosnak tartják, mivel ennek nyomán új hajózási útvonalak nyílnak meg, és sok helyen lehetővé válik az offshore olaj- és gázkitermelés. Becslések szerint az északi-sarki övezet alatt rejtőzik a világ feltáratlan olajtartalékainak 13, gázkészleteinek 30 százaléka.

A tudósok szerint azonban az Északi-sark alapvető funkciója az óceánok és a klíma szabályozása, ami azt jelenti, hogy ha elolvad a jég, az közvetve súlyos károkat okozhat a mezőgazdasági termelésben, következésképp az élelmiszer-ellátásban. Az extrém időjárási jelenségek, viharok, árvizek emellett lerombolhatják az infrastruktúrát. Aki azt hiszi tehát, hogy a jégmezők zsugorodása a jegesmedvék, a fókák és a pingvinek problémája, az téved. A kérdés az, hogy a gazdasági haszon és kár hogyan viszonyul egymáshoz.

Évente eltűnik Nagy-Britannia

Az Északi-sark olvadása olyan gyors, hogy 2001 óta minden évben egy a brit szigetekkel összemérhető nagyságú területtel zsugorodik a nyári jégtakaró. A jégmező tavaly a legkisebb méretűre ment össze a térség műholdas megfigyelésének 1979-es kezdete óta. A kutatók ugyanakkor arra koncentrálták figyelmüket, hogy a melegedő víz felgyorsítja a kelet-szibériai tenger alatt lévő, eddig állandóan fagyott talaj olvadását, ugyanis feltételezések szerint ez a talaj óriási metánmennyiséget köt meg.

A metán hússzor olyan erős üvegház hatású gáz, mint a szén-dioxid, igaz, rövidebb ideig marad meg az atmoszférában. Vitatott, hogy milyen gyorsan szabadulhat ki a megkötött metán, ám egyes tudósok szerint máris vannak bizonyítékok arra, hogy nagy mennyiség került a levegőbe. Ha igaz, ez felgyorsíthatja a globális felmelegedést.

Hatvanezermilliárd

Ez erősen befolyásolhatja a folyamat gazdasági hatását: Peter Wadhams, cambridge-i professzor, az óceánok fizikájának szakértője szerint az északi-sarki tengeri nyári jégtakaró már 2015 nyarára teljesen eltűnhet. A kutatócsoport az új információk birtokában újra lefuttatta a brit kormány 2006-ban készített Stern Review modelljét, amely azt mutatta, hogy a folyamat káros gazdasági hatása felülmúlja a remélt hasznot.

Számításaik szerint 60 ezer milliárd dollár kárt okozhat a globális felmelegedés felgyorsulása. Az ebből fakadó természeti csapások elsősorban a fejlődő országokat fogják sújtani. Ezekre esik a kárösszeg négyötöde, mivel kevésbé képesek kivédeni a szárazságok, árvizek, viharok hatásait.