Marion Trimborn, a német dpa hírügynökség elemzője szerint a magyar kormány olyan játékot űz a Nemzetközi Valutalappal (IMF), amelyből csak vesztesen kerülhet ki. A hétvégén megszakadt EU-IMF-magyar tárgyalásokat egy sajátos európai stresszteszthez hasonlította, amelyet az euró kiállt, hiszen 1,30 dolláros, három havi csúcsárfolyama közelében maradt.

Egy dpa által idézett brüsszeli diplomata "arcátlannak" nevezte a tárgyalásokon tett magyar lépéseket, amire véleménye szerint a megbeszélések megszakítása volt a helyes megoldás az EU és az IMF részéről.

Daniel Gros, a brüsszeli Centre for European Policy Studies (CEPS) politikai elemzője szerint "ha arra kerülne sor, nyugodtan lehetne Magyarországot bukni hagyni", hiszen - amint az kiderült - úgysem rántja magával az eurózónát. Sőt az elemző szerint az EU példát statuálhat Magyarországgal és megmutathatja, hogy nem hagyja magát befolyásolni.

A szigorú hozzáállást mindenekelőtt azzal indokolják, hogy a görög eset semmiképpen sem ismétlődhet meg. Amennyiben pedig az EU Magyarországgal példát statuálna, az elrettentené az adósságproblémákkal küzdő dél-európai (eurózóna-tag) országokat a kihágásoktól.

Ez a gondolatmenet ugyanakkor tartalmaz némi belső ellentmondást, hiszen Magyarország nem tagja az eurózónának (és "bukása" nem is vonná maga után az euró válságát), valamint a magyar hiány és adósság elmarad például a görögtől vagy az olasztól.

Olli Rehn az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint az EU-nak "ki kell mutatnia a foga fehérjét". Rehn szerint az EU már fontolgatja a deficitelőírásoktól eltérő országok megbüntetésének egyéb módozatait, például a regionális alapokhoz való hozzáférési jogok megvonását.

Az EU azonban nemcsak büntető, hanem jutalmazó eszközökkel is rendelkezik: a költségvetési szabályokat betartó államok bevezethetik az eurót. Az észtek kormányuk súlyos megszorító-intézkedéseinek köszönhetik, hogy 2011-től a közös valutával fizethetnek.

Valójában minden rendben?

A Wirtschaftsblatt elismeri ugyan, hogy az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadása árt az ország megítélésének, hozzáteszi ugyanakkor, hogy az annak következtében gyengülő forint ösztönzi az exportot. A német lap szerint a kivitel növekedése pedig segíti a költségvetés szanálását - erre viszont az euróövezet tagországainak nem lenne lehetősége.

A magyar politika eltérő megítélése ellenére egyre nagyobb ugyanakkor az egyetértés a tekintetben, hogy "újra divatba jött az euró", miközben az Egyesült Államok gazdasági helyzete bizonytalanabbá válik, az EU mind szigorúbb arcát mutatja fekete bárányai felé, a görög válság pedig lassan feledésbe merül.