A nyugdíjalap problémái nem újak, ám az elmúlt hónapok gazdasági és politikai bizonytalanságai rendkívül negatívan befolyásolhatják a járulékbevételeket.

Az állami nyugdíj-biztosítási alap tavaly júniusban még 407 millió eurós többletet tudott felmutatni, egy évvel később azonban a mérleg már 1,4 milliárdos deficitbe fordult. A múlt héten elfogadott harmadik mentőhitelprogramban szereplő reformintézkedések pedig ebben az évben csak korlátozottan javítják ezt az eredményt. A korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása például mindössze 3 millió eurós kiadáscsökkentést eredményezhet a görög lap szerint.

A nyugdíjreform a hiteltárgyalások egyik legvitatottabb kérdése volt, nem véletlenül: a kiadások az Eurostat legfrissebb, 2012-es adatai szerint a GDP 17,5 százalékát tették ki, ami a legmagasabb arány az unión belül, ahol az átlagos szint 13,3 százalékos.

A harmadik mentőcsomagban hitelezők a rendszer konszolidációjának érdekében a 2010 óta elindított szigorítások "eltökéltebb" folytatását várták el az athéni kormánytól - ennek része például a 67 éves korhatár előtt nyugdíjba vonulók járadékának csökkentése, a kötelező ellátás nominális szintjének befagyasztása 2021-ig, a nyugdíjjárulékok, illetve a nyugdíjasokat terhelő egészségügyi hozzájárulás júliustól életbe léptetett emelése. Emellett új lépéseket is kilátásba helyeztek - írta a lap.