Az elmúlt hónap meglehetősen rázós volt az ECB számára, a bank kénytelen volt föladni a kötvényvásárlással kapcsolatban addig tanúsított ellenállását, és a lazítási stratégiáját is fölülvizsgálta.
A kötvényvásárlással kapcsolatos álláspont hirtelen megváltozása bizonyosan az érdeklődés homlokterében lesz: május elején az államadósság körüli gondok arra kényszerítették az ECB-t hogy vállalati és államkötvényeket vásároljon a másodlagos piacon - csak napokkal azután, Trichet azt mondta, a kötvényvásárlás nem volt téma a legutóbbi ülésükön. Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyit, és meddig akar ilyen célra elkölteni.
"A kezdetektől fogva hangoztattuk, hogy a kormányoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk. Az elmúlt 10 évben több kormánnyal voltak nehézségeink, de ennek ideje lejárt. Elvárjuk tőlük, hogy ezen túl fegyelmezett költségvetési politikát folytassanak" - mondta az ECB elnöke május végén.
A görög, portugál, spanyol és egyéb országok adósságproblémái a régió bankrendszerének jövőjével kapcsolatban is bizonytalanságokat szült, a pénzpiacok megingása pedig arra kényszerítette az ECB-t, hogy újra bevezesse a dollárhitelezést, és hogy az exitstratégiát leállítva extra likviditást juttasson a piacra. A bankrendszerben jelenleg elegendő likviditás áll rendelkezésre az elemzők szerint, akik így e téren egyelőre nem várnak újabb lépéseket az ECB-től.
Az idei és jövő évi növekedési és inflációs előrejelzést is érdeklődve várja a piac, különös tekintettel arra a jelenségre, hogy miközben a globális környezet az elmúlt hónapban tovább javult, addig az európai kilátások romlottak az adósságválság miatt.
Míg az inflációs pálya valamivel meredekebb lehet részben az euró dollárral szembeni árfolyam-változásai hatására, addig a gazdasági növekedést illetően az adósságáválsággal kapcsolatos negatív hatásokat várhatóan kiegyenlítik a gyengébb euró exportelőnye és a jó második negyedév - idézte a Reuters Frederik Ducrozet elemzőt, a Credit Agricole részéről.