A pénzügyi rendszer állapotáról szólva Strauss-Kahn elmondta, a bankok továbbra is tőkehiánnyal küzdenek, a bedőlő hitelállomány pedig egyre aggasztóbb méreteket ölt. A kilátásokat csak még inkább rontja a lakosság gyenge pénzügyi háttere valamint a növekvő munkanélküliség, valamint a világszerte duzzadó államadósság-állomány.
Adóemelés és költségcsökkentés jöhet világszerte
A szükséges lépések útjában épp a döntéshozók állnak az IMF főigazgatója szerint, hiszen míg a válság kezdetén mintaértékű összhang uralkodott a vezető gazdaságok között, az együttműködés mára újra veszélybe került az eltérő gazdasági igények miatt.
Strauss-Kahn szerint a fiskális politika kiadási oldalának rendbetétele világszerte elengedhetetlen, sőt adóemelésekre is fel kell készülni. A monetáris politikával kapcsolatban kevesebb problémát lát az IMF-vezér, aki szerint a kamatemelésre már azt megelőzően is sor kerülhet, hogy a fiskális ösztönzés visszavonása elindul, de a fejlett országokban akár hosszabb távon is fennmaradhatnak a jelenlegi alacsony kamatszintek, hiszen az inflációs kockázatok meglehetősen alacsonyak.
Az újabb válságok gócpontjai a feltörekvő piacok
Strauss-Kahn előadásában felhívta a figyelmet a fejlett és a feltörekvő gazdaságok közötti egyenlőtlenségek várható fokozódására is - mint mondta, a feltörekvők vártnál gyorsabb talpra állása jelentős tőkevonzó erőként működhet. Mivel a fejlett országok kamatszintjei továbbra is rekord alacsony szinten ragadhatnak, a kockázatvállalás előtérbe kerülésével a nagyobb hozammal kecsegtető feltörekvő piaci befektetések egyre vonzóbbá válhatnak.
Az IMF-vezér szerint amellett, hogy ez a tendencia erősíti a feltörekvő gazdaságokat, nem segít a belső kereslet élénkítésében, sőt, további pénzügyi instabilitást és az eszközök túlértékeltségét okozhatja. Ez ellen a feltörekvő devizák felértékelésével, az irányadó ráták mérséklésével, a devizatartalékok növelésével, valamint a fiskális politika szigorításával lehet védekezni az IMF ajánlása szerint.
Kinél van a növekedés záloga?
Strauss-Kahn szerint a gazdasági növekedés korábbi motorja, a lakossági fogyasztás a válság hatására működésképtelenné vált - a bővülés záloga a jelentős többlettel bíró országok, mint például Kína kezében van.
A korábbi modell hibái visszatekintve egyértelműek, az exportvezérelt gazdaságok kivitelét a jelentős importigénnyel rendelkező gazdaságok fogyasztói jobbára olcsó és könnyen hozzáférhető hitelből finanszírozták, amely azonban mára elérhetetlenné vált. Az új pénzpiaci szabályozás hatására a korábbi hitelbőség visszaállítására nem lesz mód az IMF szerint, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a modell fenntarthatóságát.
A növekedés másik, még fontosabb akadálya azonban épp a fogyasztói magatartás átalakulása lehet; a lakosság a költekezés helyett a növekvő munkanélküliség hatására egyre inkább a megtakarításokat helyezi előtérbe - figyelmeztetett Strauss-Kahn.
Bíztató jel, hogy Kínában és a többi feltörekvő piaci ázsiai gazdaságban a fiskális politika egyre inkább a belső kereslet és fogyasztás ösztönzését helyezi előtérbe - amennyiben a szociális rendszer reformja, valamint a hitellehetőségek kiterjesztése is megvalósul ezekben a gazdaságokban, úgy a térség lehet a világgazdaság jövőbeli növekedésének motorja.