A tanulmány szerint 2050-ben a világ népességének nagyobb része a kevésbé fejlett régiókból származik és jellemzően városi területeken él, ennek fő oka a gazdasági fejlődés.

A népesség korösszetétele globálisan egységessé válik – növekvő idős populáció, korfa-típus szerint ezt nevezik stacioner alakzatnak – Afrika kivételével, ahol a fiatal népesség aránya marad a legmagasabb.

Kapcsolódó

Az elöregedő társadalmaknak azonban továbbra is nehézséget jelent majd az idősek eltartása és támogatása, hiszen egyre csökken a munkaképes korúak száma. A folyamat súlyos következménye lehet a magas nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. A negatív kilátásokat némileg ellensúlyozza, hogy a 65 év felettiek jelenleg és várhatóan a jövőben is jelen lesznek a munkaerőpiacon, tehát nem feltétlenül szorulnak támogatásra.

Még jobb belendült a migráció

A jövőben is sokan hagyják el származási országukat a virágzóbb és biztonságosabb célországok felé, emellett a klímamenekültek száma 2050-re akár milliárdos nagyságúra is nőhet – állapította meg Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere.

Jelenleg világszerte több mint 320 millió ember él olyan országban, amely nem a származási országa. A bevándorlók számára Európa és Észak-Amerika országai a legvonzóbb célpontok. A nemzetközi migránsok többsége nem az üldöztetés, a háború vagy a természeti katasztrófa elől menekül, hanem a kedvezőbb megélhetési lehetőségek vagy a jobb oktatás reményében indul útnak. A klímamigránsok többsége a jövőben belső menekült lesz, azaz az éghajlatváltozás fokozódó hatásai, például a tengerszint emelkedése, a terméskiesés vagy a vízhiány miatt saját országán belül lesz kénytelen költözni.

A szakértők 2050-ig 25 millió és 1 milliárd fő közötti értékre becsülik az elvándorlók számát az éghajlati és környezeti okok miatt. Közülük Afrika, Ázsia és Latin-Amerika egyes részein akár 143 millió belső klímamigráns is lehet.

Sok múlik az oktatáson

Egy társadalom iskolában töltött éveinek száma korrelál az adott ország gazdasági jólétével, ez bizonyítja, hogy az oktatásba való befektetés megtérül.

A tanulmány szerint a következő évtizedekben egyre többen és egyre jobb oktatásban részesülnek. India különösen erős dinamikát mutat: 2050-re 38 millió magasan képzett fiatal (30-34 éves) munkavállalója lesz, kétszer annyi, mint jelenleg. Ezzel szemben Afrikában minden negyedik, Ázsiában pedig majdnem minden hetedik embernek nincs iskolai végzettsége, de a következő három évtizedben mindkét régióban sikerül csökkenteni ezt az arányt.

Kép: Roland Berger

Képzett bevándorlók alkalmazásával a vállalatok leküzdhetik a hazai munkaerőpiaci hiányt, ehhez nemzetközileg is vonzó munkaadóként kell pozicionálni magukat. A külföldről érkező új munkavállalók új perspektívákat is hozhatnak a vállalatok számára: a sokszínű csapatok gyakran jobb eredményeket érnek el, könnyebben fejlesztik ki az innovációkat és további tehetségeket vonzanak - derül ki az elemzésből.