A bank ma 0,25 százalékon hagyta alapkamatát, és a sajtótájékoztató előtt semmi jelét nem adta annak, hogy valamiféle monetáris enyhítésre készülne a fenyegető defláció megelőzése érdekében. Sőt azzal, hogy Dragi az infláció "lehorgonyzásáról" beszélt, arra utalt, hogy az ECB döntéshozói nem tartanak az árcsökkenés veszélyétől.

A galamb hangütés hiányát rögtön lereagálta az euró - hívja fel a figyelmet a MarketWatch. Draghi megszólalás előtt 1,3514 dollárt kellett adni érte, míg utána már 1,3554-et. Az ECB nem akar elindítani egy újabb monetáris enyhítést, mert abban bízik, hogy az eddigi lépések elegendőek lesznek. - véli Sebastien Galy, a Société Generale elemzője.

Kapcsolódó

Defláció? Ugyan már, kérem

Dragi kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem tartanak a deflációtól, de az alacsony infláció hosszabb távon fennmaradhat. Szó sincs arról, hogy a Japánt tíz éven át sújtó árcsökkenéshez hasonló jelenség alakulhatna ki az eurózónában. Az árak csak kissé alacsonyabbak, mint az USA-ban. A gyenge infláció hátterében az alacsony élelmiszer- és energiaárak, és a halvány kereslet áll. Nem látják annak jeleit, hogy az emberek elhalasztanák vásárlásaikat arra bazírozva, hogy csökkenni fog a termékek ára.

Az ECB több információra vár. Az európai bankok folyamatban lévő stressztesztjének befejezése hatással lehet a hiteláramlásra - ha kiderül, hogy jól állnak tőkével, akkor növelheti ezt, ha nem, akkor csökkentheti. Az ECB stábja márciusban áll elő 2016-os előrejelzésével, amit szintén kíváncsian várnak a döntéhozók. Emellett az sem egyértelmű egyelőre, hogy a feltörekvő piacokon kialakult felfordulás tartós-e, hatással lehet-e az eurózóna GDP-növekedésére.

Nem lépik át

Kérdésre válaszolva Draghi azt mondta: megvizsgálnak minden rendelkezésre álló lehetőséget a monetáris enyhítésre egy jövőbeni beavatkozásra gondolva, de az ECB nem lépheti át azt a tilalmat, amely szerint nem vásárolhatja az eurózóna tagállamainak államkötvényeit. (Az amerikai Fed éppen ezt teszi jelenleg is - a szerk.)

A bankelnök lényegében elégedett az övezetben kialakult hitelezéssel. Az ECB nemrégiben elkészült jelentése szerint a kockázatok megítélése visszatért a 2010-es - az eurózóna adósságválságát megelőző - szintre. A stresszteszt ugyan eddig fékezte a hitelkiáramlást, mivel trezorjaik feltöltésére késztette a bankokat, de hosszabb távon javítani fogja a pénzintézeti szektorba vezetett bizalmat.

Az eurózóna tagállamainak kötvényhozamai emelkednek, mert a befektetők úgy értékelik Dragi szavait, hogy az övezet gazdasága jó úton menetel előre. Ezért eladják biztonságos menedéknek tartott állampapírjaikat. A brit, a francia és a német tízéves kötvények hozama 5,5-6,5 százalékkal ment feljebb a Traweb adatszolgáltató adatai szerint.

Semmi

Csalódniuk kellett azoknak, akik azt várták, hogy Mario Draghi célzást fog tenni arra, hogy hamarosan újra mérséklik az ECB alapkamatát. Draghi világossá tette, hogy a jövő hónapra elkészül a bank 2016-os előrejelzése, ami világosabbá teheti a képet a gazsasági folyamatokról, és többet fogunk tudni arról, hogy a feltörekvő piacok mélyrepülése tartós lehet-e. Elismételte, hogy nem tartanak "Japán-típusú" deflációtól és sok lehetőségük van a beavatkozásra a gazdaság élénkítése érdekében, ha szükségét látják ennek.

Összességében nem mondott ellent azoknak a vádaknak, amelyek szerint az ECB túlzott nagyvonalúsággal kezeli az eurózóna gyenge fellendülését, nem törődik az övezet leggyengébb országaiban kialakult csillagászait munkanélküliséggel, és azzal, hogy az eurózóna átlagos munkanélküliségi ráta is 12 százalék.