A vizsgált 183 országból 131-ben indítottak el alapvető változásokat, ami a legjobb arány a 2004 óta készülő jelentések történetében, 2008 júniusa és 2009 májusa között 287 reformot sikerült összeszámolni, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.

A Világgazdasági Fórum versenyképességi listájával szinte egy időben publikált jelentés leszögezi, az üzleti szabályozás önmagában nem elégséges a pénzügyi, gazdasági válságból való kilábaláshoz. A Doing Business indikátorai pedig a piaci szabályozás, vagy éppen a pénzügyi infrastruktúra erejét nem mérik, márpedig mindkettő kulcsfontosságú a jelen gazdasági válság okainak megértésében.

A statisztika alapján a reformra sokkal inkább hajlanak a közepesen, illetve a gyengébben fejlett államok, amelyekben a regisztrált reformok kétharmadát hajtották végre. Ez persze nem meglepő a fejlesztési kényszert és azt a történelmi tapasztalatot tekintve, hogy a reformok nagy részét recesszió vagy pénzügyi válság szokta kikényszeríteni.

Szingapúr, a példa

Az élen, mint négy éve egyfolytában, továbbra is Szingapúr ál és örömteli meglepetés, hogy a dél-afrikai Ruanda, a latin-amerikai Kolumbia, Belarusz és más eddig hátul kullogó országokban is számos területen indítottak reformokat. Magyarország a cégalapítás megkönnyítésében lépett előre, így a középmezőnyben található. A legaktívabb reformerek a kelet-európai és a közép-ázsiai országok voltak, amelyeket a válság a leginkább érintette.

Kelet-Európából Észtország szerepel a legelőkelőbb, 24. helyen a rangsorban, ezt követi Litvánia és Lettország a 26. és a 27. helyen. Ausztria a 28., Szlovákia a 42. a sorban, Bulgáriában pedig a világ 44. legjobb üzleti környezete várja a cégeket. Magyarország a 47. helyen áll a tavalyi 41. pozíció után, minket az 53. Szlovénia, az 55. Románia, a 72. Lengyelország, majd a 74. Csehország követ. Oroszország a 120., Szerbia a 88., Horvátország a 103., Ukrajna pedig a 142. pozíciót foglalja el. Az összesített rangsorban hazánk olyan fejlett OECD tagállamokat előz meg, mint Spanyolország (62.), Luxembourg (64.), Csehország (74.), Olaszország (78.) és Görögország (109.), de India és Kína is mögöttünk szerepel a listán.

Egyszerűbb lett a cégalapítás

Amennyiben csak az üzletindításhoz szükséges időtartam szempontjából vizsgáljuk, Magyarország teljesítménye jobb, ugyanis még az OECD-országok 13 napos átlagánál is rövidebb, négynapos ügymenetet kínál. Ugyancsak kedvezőbb a magyar helyzet az OECD-átlagnál az üzlet beindításához szükséges eljárások számát tekintve: míg nálunk 4 procedúra kell ehhez, addig a csoport átlaga 5,7 eljárás. Az üzletindításhoz szükséges minimális tőkét illetően is jobb a helyzetünk az átlagnál.

Árnyalja a képet az építési engedélyek beszerzésének bonyolultsága, amely tekintetben csak Csehországot előzzük meg, és a ráfordított idő tekintetében a 204 napos magyar adat sem túl szívderítő tekintettel például a 157 napos átlagra. Az építési engedélyek relatív költsége viszont nálunk az egyik legalacsonyabb.

Az OECD-országok között átlagosnak számít a magyar munkaerőpiaci szabályozottság, a végkielégítés költsége viszont meghaladja az átlagot. A Világbank adatai alapján a tulajdonjog bejegyzésének bonyolultsága szempontjából Magyarországon az átlagnál jobb a helyzet, és gyorsabban is megy annál, de csak Belgiumban drágább az ingatlan értékéhez viszonyítva.

Védtelen befektetők, hatalmas elvonás

A hitelpiac jogi környezete, a szabályozottság tekintetében valamivel ugyancsak az átlag fölött áll Magyarország, a befektetői védelmet illetően viszont alaposan elmaradunk az átlagtól. A vállalkozók Magyarországon az átlagnál többször fizetnek adót, ráadásul kötelessége teljesítése az évi 194 órás átlagnál jóval több időt, 328 órát követel meg tőle. A profithoz viszonyított elvonási ráta tekintetében még ennél is rosszabbul állunk, az 57,5 százalékos adatnál csak a francia és az olasz magasabb.

Az átlagnál több adminisztrációs teher hárul az export-import tevékenységet végző cégekre, és tovább is tart, amíg hozzájutnak a szükséges jogosítványokhoz, és ugyanez a helyzet a kapcsolódó költségekkel is.

A szerződésnek való érvényszerzés (praktikusan a jogi út) itthon valamivel több procedúrával jár, mint az OECD-átlag, viszont jóval gyorsabb; már ha gyorsnak lehet nevezni a mintegy 14 hónapot (395 napot), szemben a 462 napos átlaggal. A költségeket illetően valamivel jobban állunk az átlagnál. Az 1,7 éves OECD átlagnál lassabban, 2 év alatt folytatnak le Magyarországon egy csődeljárást, és a kapcsolódó költségek is magasabbak. A csődeljárásból való tapra állás szempontjából viszont csak Csehországot előzzük meg.

Magyarország a Világbank összegzése szerint "tovább egyszerűsítve a cégalapítást" online cégregisztrációt vezetett be, kiküszöbölve a papíralapú ügyintézést, így az igénylés nyugtázása után 1 órával már vissza is igazolják a regisztrációt. A Világbank szerint Magyarország az elmúlt időszakban az üzlet beindításának területén tett nagy lépést előre, míg például Csehország három területen is, és több, a listán mögöttünk szereplő állam is több reformot tudott végrehajtani.
QP | Quality Placement