Bár voltak olyan prognózisok, amelyek 0,25 százalékpontos vágást sem tartottak kizártnak, a figyelem nem magára a kamatdöntésre, hanem Mario Draghi - itteni idő szerint - fél háromkor kezdődő tájékoztatójára összpontosul. A várakozások szerint az ECB elnöke a jegybank által bevetendő eszközökről is szól majd.

A kamatdöntő ülés előtt kiszivárogtatott tervek szerint korlátlan összegben fog ugyan eurózónás államkötvényeket vásárolni az ECB, de az erre fordított összeget más tevékenységeitől vonja el − szakszóval sterilizálja ezeket az eszközeit −, azaz elejét veszi annak, hogy az infláció elszabadulásának kockázatával járó kvázi pénznyomtatással vádolhassák. Maximum hároméves állampapírok jöhetnek szóba a programban és a bank − legalábbis nyilvánosan − nem határoz meg olyan hozammaximumot vagy kötvények közötti hozamkülönbséget, amelynél akcióba lép − tudta meg a Bloomberg az ECB nevük elhallgatását kérő tisztviselőitől. Az európai jegybank nem kap elsőbbségi hitelezői státust, azaz az adós ország csődje esetén nem kerül előre a kielégítési sorrendben. A hírek szerint a terveket csak Jens Weidmann Bundesbank-elnök ellenzi.

Az ECB a korlát hiánya ellenére nem számol azzal, hogy nagy összeget költ majd kötvényvásárlásra. Mivel a bank betéti kamata nullán áll és az európai bankrendszert 800 milliárd euró felesleges likviditás árasztja el, a kötvényprogram finanszírozása nem okozhat gondot. Az ECB-nek nem kell attól tartania, hogy ha emiatt kevesebb forrást juttat a pénzintézeteknek, akkor szűkíti a likviditást − vélik egyes elemzők. Mások szerint hacsak nem adja el például német kötvényei egy részét a bank, nem lesz elegendő forrása a program finanszírozására − idézett más szakértőket a Guardian, akik szerint pozitív, hogy az ECB lemond kivételezett hitelezői státusáról.