Abe Sinzo Japán korábbi miniszterelnöke, aki a nevét is viselő gazdasági reformkísérleteinek is köszönhetően a szigetország leghosszabb ideig hivatalban maradó kormányfője volt, belehalt a pénteken ellene elkövetett merényletben elszenvedett sérüléseibe. Nara városában egy kampányrendezvényen szólalt fel, amikor rálőttek.

A nyakán és a kulcscsontján sérült meg, helikopterrel kórházba szállították, vértranszfúziót kapott, ám nem tért eszméletére és életét vesztette. A rendőrség egy 41 éves férfit gyanúsít a merénylet elkövetésével, a helyszíni felvételek szerint az illető házilag módosított lőfegyvert használt. A szigetországban nagyon kevés fegyver van legálisan magánkézben - emlékeztet a Financial Times összefoglalója.

Keveset tudni a merénylőről

A városi rendőrség szerint az immáron gyilkosság gyanúsítottja Tetsuya Yamagami, akinek foglalkozásáról nem sokat tudni, annyi azonban kiderült, hogy szolgált a japán tengeri védelmi erőknél 2002 és 2005 között.

Az utolsó kiemelkedő japán politikus, aki merénylet áldozata lett, Asanuma Inejirō, a Szocialista Párt akkor vezetője volt, akit 1960-ban öltek meg késsel. Ezen túl volt egy sikertelen merényletkísérlet Hosokawa Morihiro miniszterelnök ellen 1994-ben.

Nem vonult vissza

Miután két évvel ezelőtt egészségügyi okokra hivatkozva átadta a kormányzást, Abe nem vonult vissza a politikából. A Japánt a második világháború óta lényegében folyamatosan kormányzó Liberális Demokrata Párt frakcióvezetője maradt. A merényletről készült videókon éppen egy helyi LDP-s jelölt mellett kampányolt.

Kép: Reuters

Miniszterelnökként két ciklusban szolgálta országát 2006 és 2007, illetve 2012 és 2020 között. Tevékenységét elsősorban gazdaságélénkítő reformjai tették emlékezetessé, emellett konzervatív történelemszemléletéről volt ismert. Abenomicsként elhíresült gazdaságpolitikájának célja azt volt, hogy kimozdítsa a szigetország gazdaságát az évtizedeken át tartó deflációból.

Becsületes helytállás

Az abenomics a kétszázalékos infláció elérésére törekedett, ám a koronavírus-járvány kitörése előtt nem sikerült egy százalék fölé tornázni a pénzromlás ütemét a beruházások és a népesség fogyasztásának élénkítése érdekében. A szakértők ennek ellenére nem tartották kudarcnak Abe próbálkozását, sportnyelven szólva „becsületesen helytállt” politikája az erősebb ellenféllel, a japán gazdaság makacs lomhaságával szemben.

Az első „csapás”, a Bank of Japan 2013-as nagy eszközvásárlása, a kötvények keresletével letörte azok hozamait, a pénz a részvényekbe, a tőzsdére vándorolt, nagy fellendülést hozva a börzén, a jen gyengült, élénkítve az exportot. A hitelezés nőtt, a foglalkoztatás rekordokat döntött

Az abenomics akkor futott zátonyra, amikor a költségvetési egyensúly javítása, ezen belül a veszedelmesen magas államadósság ellensúlyozása érdekében a fogyasztási adó ötről nyolc százalékra nőtt 2014 tavaszán. Ezt még a korábbi kormány határozta el, de nem változtattak rajta. A következmény recesszió lett, akárcsak a 2020-as újabb emelésé tíz százalékra.

Hitelességi deficit

Aláásta az Abe-kormány hitelességét, hogy például soha nem emelte a közalkalmazottak bérét a kétszázalékos inflációs cél szellemében (erre alapozva a fogyasztás hajtotta volna felfelé az árakat). Így hiába kérte a miniszterelnök a magánszektor vállalatait a bérek növelésére.

Számos további pontot meg lehet még fogalmazni az abenomics értékelésében, de a lényeg az, hogy egy elöregedő társadalom gazdaságának élénkítéséhez nyitni kellett volna a bevándorlás felé, amire a japánok nem hajlandóak.

Enyhén szólva konzervatív történelemszemlélet

Hazai reformjai mellett Abe a szabad kereskedelem híve volt. Nagy víziója a „szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni gazdasági” térség volt, amit a jelenlegi kormány és az amerikai vezetés is támogat Kína gazdasági erősödésének ellensúlyozására.

Vitatott része Abe politikájának a Japán történelem „héja” megítélése, azaz például a második világháborúban a japán hadsereg által elkövetett háborús bűnök relativizálása. Kiállt a szigetország pacifista alkotmányának megreformálása, az ország katonai szerepének megerősítése mellett.

Tragikus véget ért kampánykörútján az Ukrajnában zajló orosz agresszióval támasztotta alá, hogy Japánnak is erősíteni kell védelmét egyes szomszédai katonai növekvő fenyegetésének ellensúlyozására.