Elképesztő mértékben növekszik a vagyonkezelőknél lévő összeg nagysága Szingapúrban, mégsem örülhetnek ennek önfeledten a bankok. A wealth management üzletág tavaly 22 százalékkal, 1,29-ről 1,63 billió dollárra nőtt, amennyiben pedig a következő években is hasonló mértékű marad a növekedés, úgy belátható időn belül maga mögé utasíthatja Svájcot. Ez persze még nem jövőre lesz, hiszen jelenleg 2,9 billió dollárnyi összeg van a svájci vagyonkezelőknél. Az ugyanakkor tény, hogy Ázsiában az utóbbi időszakban jóval nagyobb mértékben nőtt a vagyonkezelőkre bízott összeg, mint a világ többi részén.

Tavaly - Japánt nem beleszámolva - 13,8 százalékkal nőtt az Ázsiában lévő magánvagyon a Boston Consulting Group számításai szerint. Ugyanebben az időszakban 5,2 százalékkal nőtt a magánvagyon Nyugat-Európában és 7,8%-kal Észak-Amerikában, vagyis a súlypont egyértelműen Ázsia felé mozdult el. Szingapúr ráadásul régóta az ázsiai milliárdosok egyik üzleti központja, az itt élő, vagy dolgozó gazdagok száma pedig akkora mértékben nő, mint sehol máshol a világon. Ez a bankok érdeklődését is felkeltette, akik egymásra licitálva nyitották meg új fiókjaikat és bővítették szolgáltatásaikat, olykor már-már túlzásokba esve.

Mostanra egyértelműen látszik, hogy Szingapúr nem Svájc: egy ázsiai private banking ügyfél ugyanis jóval többe kerül, mint egy európai. Csak a biztonsági átvilágítás 5-25 ezer font (1,7-8,6 millió forint) között mozog egy potenciális private banking ügyfélnél, az ázsiai ügyfelek ráadásul többnyire a skála drágábbik végén vannak. Egy szingapúri ügyfél ráadásul a legritkább esetben bízza rá a teljes, vagy szinte a teljes vagyonát egy bankra, hanem szereti azt szétszórni köztük, ami további költségnövekedést eredményez. A pénzintézetek többsége persze nem is elsősorban a jelenlegi, sokkal inkább a jövőbeli nagy profitszerzés reménye miatt van jelen Szingapúrban, a vagyongyarapodás statisztikáinak láttán pedig okkal reménykedhetnek nagy haszonban.

Tegyük hozzá, hogy a többségnek vélhetően ma is megéri jelen lenni Szingapúrban: tavaly 17 százalékkal nőtt a vagyonkezelőknél lévő pénzek nagysága, vagyis nagyobb mértékben, mint a gazdagok vagyona, derül ki a McKinsey felméréséből. A 17%-os növekedés ráadásul kétszerese a nyugat-európainak, vagy az észak-amerikainak, a költség/haszon arány ugyanakkor rosszabb, mint Európában.

Mindezek miatt több szakértő is jelentős változásokat prognosztizál az elkövetkező másfél-két évre. A bankok előtt álló két lehetséges út a megerősödés, vagy a kiszállás, hosszabb távon ugyanis a többségnek nem éri meg várni a csodára, ha közben folyamatosan vesztességet termelnek. A szingapúri piac mindenesetre közelről már nem olyan könnyű terep, amilyennek elsőre tűnik.