A Bank of America-Merrill Lynch londoni kutatási részlegének elemzői Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást. Tárgyalásaik tapasztalatai alapján az általuk eddig várt augusztusi időpont helyett novemberben számítanak a cseh jegybank következő kamatemelésére, a lengyel jegybank alapkamatának emelését pedig most már csak 2019 után várják.

Az MNB kamatemelése az elemzők véleménye szerint "a távoli jövő" kérdése, mivel az újjáválasztott magyar kormány az eddigieknél is erősebben összpontosít a növekedésre, és ebből a laza monetáris kondíciók fenntartása következik. Így 2019 vége előtt nem számolnak azzal, hogy a magyarországi infláció eléri az MNB 3 százalékos központi célszintjét. Az infláció "látható" ugyan egyes szolgáltatási szektorokban - például a szálloda-, a vendéglátó- és a szabadidő-ágazatban -, de ezt a kosár egészére vetítve teljesen ellentételezik a lefelé ható folyamatok más területeken, köztük az élelmiszerszegmensben - írta az MTI.

QP | Quality Placement

E környezetben az MNB nem sok jelét mutatja annak, hogy a monetáris politika jelenleg alkalmazott nem konvencionális eszköztárának kiigazítására készülne. A piacoknak küldött útmutatás arra utal, hogy a 0,90 százalékos alapkamat akár 2020-ig is változatlan maradhat, és arra, hogy a Bubor emelkedése is csak 2019 végétől várható. Ezzel együtt a cég szakértői szerint szükséges lenne a monetáris politikai célú kamatcsere-tenderek (MIRS) "finomhangolása" a program hatékonyságának javítása végett.

A Morgan Stanley elemzőstábja friss tanulmányában szintén "talányosnak" nevezte, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban az erőteljes gazdasági és bérnövekedés környezetében is alacsony az infláció. Ennek fő okai között lehet, hogy a térség legtöbb gazdaságában az egységnyi termékértékre jutó teljes munkaköltség - elsősorban a tb-járulék csökkentése és a termelékenység javulása miatt - lassabban nőtt, mint a bérkiáramlás, és ez a bérnövekedés inflációs hatásának erőteljes ellensúlyozó tényezője.

Azzal számolnak, hogy Magyarországon és Lengyelországban az éves infláció valamikor 2019-ben éri el a helyi jegybankok célját. Az elemzők szerint a magyar és a lengyel központi bank kész megengedni a jelenleginél is mélyebben negatív reálkamatok kialakulását, és hajlandók elviselni a tűrési sáv felső tartományáig gyorsuló inflációt is. Várakozásaik szerint mindezek alapján a kamatnormalizálás - Magyarországon a magasabb Buborral, Lengyelországban az alapkamat emelésével - legkorábban 2019 második felében válhat esedékessé.

Fotó forrása: Shutterstock