Európa beleegyezett a Déli Áramlatba címmel írt hétfőn a befolyásos üzleti-politikai napilap Günther Öttingernek, az Európai Bizottság energiaügyi biztosának múlt pénteki moszkvai tárgyalásairól. A megbeszéléseken elhatározták: Brüsszel és Moszkva munkacsoportot hoznak létre a Déli Áramlat európai földgázgázvezetékkel kapcsolatos jogi és műszaki kérdések rendezésére. Janovszkij orosz energiaügyi miniszter-helyettes kijelentette a Vedomosztyinak, hogy nincs szó a kormányközi megállapodások felülvizsgálatáról. A munkacsoport feladata, hogy megoldja: a gázvezeték az Európai Unió szabályozásának megfelelően, "normálisan működhessen".

Az orosz lap úgy tudja, hogy a csoport működésének idejét még nem határozták meg. Günther Öttinger egy képviselője - akinek nevét nem említi a lap - az Európai Unió és Oroszország jelenlegi kapcsolatait konstruktívnak nevezte. A Vedomosztyi emlékeztetett Moszkva azon álláspontjára, miszerint a kormányközi egyezmények a nemzetközi jog normáira épülnek és elsőbbséget élveznek az Európai Uniós jogszabályokkal szemben.

Brüsszelben tavaly év végén jelentették be, hogy a Bizottság az európai uniós joggal ellentétesnek tartja a Déli Áramlat megvalósításában résztvevő uniós tagállamok kormányai és Oroszország között született megállapodásokat és szükségesnek tartja azok felülvizsgálatát. Erről december elején az energiaügyi biztos levélben értesítette az orosz szaktárca vezetőjét, Moszkvában pedig közölték, hogy készen állnak a párbeszédre. Az érintett uniós tagállamok - Bulgária, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria - ugyancsak tavaly decemberben Brüsszelt hatalmazta fel az Oroszországgal való tárgyalásokra.

A Vedomosztyinak Valerij Nyesztyerov, a Sberbank-CIB elemzője úgy vélekedett: az Európai Bizottság azt akarja elérni, hogy harmadik fél is részt kapjon Déli Áramlat gázvezeték használatából. Az orosz szakértő elsősorban az azerbajdzsáni földgáz eljuttatására gondol, és szerinte az sem fontos, hogy egyelőre évi 10 milliárd köbméterről van szó. Ez a mennyiség ugyanis nem tudja kiváltani az orosz gáz európai vásárlóinak a Gazpromtól való függőségét, de mint mondta, elvi kérdésről van szó. Ha ezt Brüsszel elérné, akkor török és közel-keleti gázt is továbbíthatnának Európába a Déli Áramlaton.

Nyesztyerov szerint az EU másik célja a gázár csökkentése és az sem kevésbé fontos, hogy Brüsszel meg akarja őrizni tekintélyét és formálisan nem áll el az úgynevezett harmadik energiacsomag betartatásától.

QP | Quality Placement