A fürdőmedencéket és fűtési rendszereket gyártó Jänicke GmbH Co. KG 17 munkatársából öt nyugdíjba megy a következő öt évben, és a helyettesítésük rendkívüli kihívás elé állítja a Berlintől 40 kilométerre délnyugatra működő vállalatot – kezdi a demográfiai változások németországi hatását bemutató cikkét a Wall Street Journal. Az új embereket máris intenzíven keresik, mert a betanulási idő ebbe a munkába három év. A környékbeli iskolákkal felvették a kapcsolatot és a közösségi médián üzemeltetnek toborzóoldalt, de nagyon úgy tűnik, hogy manapság nehéz jelentkezőt találni a fizikai munkákra.

Ez a példa is érzékelteti, hogy Németország mekkora bajban van a demográfiai változás, azaz a népesség elöregedése miatt. Várakozások szerint a munkaerő-állomány 2023-ban éri el a csúcsát, majd ezt követően 2030-ig ötmillióval csökkenni fog a 86 milliós országban, miután a második világháború után született nagy létszámú generáció tagjai nyugdíjba vonulnak. Bár a fejlett országok mindegyikét sújtja ez a probléma, a németeknél a legsúlyosabb helyet: a 340 millió lakosú USA-ban például 2030-ban 170 millióval tetőzhet a munkában lévők száma, ami 2020-ban 161 millió volt.

Kapcsolódó

A német vállalatok – amint az a konkrét példából is látszott – már jelenleg is nehézségekkel küzdenek a toborzás terén. Az idei negyedik negyedévben a cégek 43 százalékának normális működését akadályozta a munkaerőhiány, ami az 1990-es újraegyesítés óta a legmagasabb arány – derül ki az állami tulajdonú KfW fejlesztési bank és az Ifo gazdaságkutató intézet közös kutatásából. A problémát súlyosbítja a németek viszonylagos jóléte.

Többet kellene dolgozni!

Németország ugyanis élen áll azoknak az országoknak a sorában, ahol egy főre vetítve a legalacsonyabb ledolgozott órák száma – állapította meg az OECD. Ennek egyik oka, hogy sokan korán nyugdíjba vonulnak kihasználva a nagyvonalú nyugdíjrendszert. A nők foglalkoztatási rátája 2019-ben 57 százalékos, a férfiaké 67 százalékos volt, ami alacsonyabb az amerikai adatnál és számos európai ország adatánál.

Mindez már 2015-től a lehetséges alá szoríthatja a gazdasági növekedést, miközben a munkaerőhiány felfelé tolja a béreket, és ezzel az inflációt. A történet vége az 1970-es évek rémsége, a stagfláció feltámadása lehet, azaz a lassú növekedés inflációval párosulhat. A németek irigyelt felosztó-kirovó nyugdíjrendszere, amelyet már ma is az adófizetők pénzéből tölt fel az állam, fenntarthatatlanná válhat. A költségvetés negyedét emészti fel a rendszer, ami 2040-re a büdzsé felére nőhet – véli Jörg Krämer, a Commerzbank elemzője.

Bevándorlók és nyugdíjasok

Az egyre növekvő munkaerőhiány kezelésére a szövetségi munkaügyi hivatal szerint Németországnak évente 400 ezer bevándorlóra-vendégmunkásra lenne szüksége, ám a társadalom tűrőképességének hiánya miatt ennek jó ha fele teljesülhet. Az érkezők felszívását emellett akadályozzák a nyelvi nehézségek, a képzettség hiánya és a bürokrácia bonyolultsága. A vállatok 16 százaléka függ a vendégmunkásoktól – derült ki a Bertelsmann Stiftung friss tanulmányából.

A decemberben hivatalba lépett kormány a munkaerőhiányt tartja a gazdasági növekedés legnagyobb akadályának. A gond orvoslására növelni akarják a nők jelenlétét a munkaerőpiacon, és ösztönöznék, hogy a nyugdíjas korukat elérők ne vonuljanak vissza, hanem tovább dolgozzanak. Végül tetszik vagy sem, liberalizálni akarják a migrációs szabályokat és az állampolgárság megszerzésének lehetőségét. Az bevándorlókat állami kurzusokkal akarják segíteni a beilleszkedésben.