A gazdag országokban van elég vakcina, ám elég sok helyen látható, hogy nincs elegendő ember, aki be akarná adatni magának a koronavírus-oltást. Ez frusztráló: az új módon kifejlesztett vakcinák a tudomány kisebb csodái, hiszen azzal, hogy elképesztően gyorsan elkészültek, lehetővé teszik, hogy az emberiség viszonylag gyorsan legyűrje a járványt és a vele járó gazdasági válságot. Nem meglepő, hogy a beoltott emberek megvetéssel, lenézéssel, sőt dühvel tekintenek azokra a társaikra, akik elzárkóznak a modern tudomány ajánlatának elfogadásától – írja Tim Harford, a Financial Times publicistája.

Egy nemrégiben megjelent cikk címe sokat elárul a helyzetről: „Oh My Fucking God, Get the Fucking Vaccine Already, You Fucking Fucks”. Ebben az az érdekes, hogy nem derül ki, kiket parodizál: az oltáselleneseket vagy az oltásellenes-elleneseket? Az viszonyt biztos, hogy a poénkodással nem juthatunk előrébb a beoltottság növelésében. Ugyanakkor világossá tesz egy dilemmát, mégpedig azt, hogy akik hisznek a tudományban és az oltásban, azok beérik-e a kételkedők kifigurázásával és froclizásával, vagy megpróbálják legalább egy részüket jobb belátásra bírni?

Az utóbbi kiindulópontja az lehet, hogy nem mindenki oltásellenes, aki még nem oltatta be magát. A brit üzleti lap szakírója idézi az amerikai Kaiser Family Foundation közvélemény-kutatását, amelyben a beoltatlanoknak csak a fele mondta azt, hogy biztosan nem fogja megszúratni magát. Mások arról beszéltek, hogy amint lehet, megteszik ezt, vagy ha kötelezik őket, akkor tudomásul veszik, hogy beoltják őket, vagy várnak még, és figyelik, milyen mellékhatásai vannak a vakcináknak. A „várok és figyelek” csoport korábban jóval nagyobb volt, mint mostanában, ami jó hír, mert azt mutatja, hogy ebből a körből sokan beadták a derekukat.

Trump kevés

Mindebből az következik, hogy ha nagyobb beoltottsági arányt akarunk, akkor segíteni kel azoknak, akik fél úton járnak az injekciós tű felé – véli az FT publicistája. Mindenekelőtt őszinte kommunikációra van szükség az oltás kockázatairól, mellékhatásairól. Emellett szükség van egy régi PR-trükkök bevetésére. Általában azt olvashatjuk az újságokban, hogy például „a 30 évesnél fiatalabbak 40 százalékát még nem oltották be”. Egészen másként hangzana az, hogy „a 30 évesnél fiatalabbak 60 százalékát már beoltották”.

Ellentétest hatást érünk el, ha az antiszociális magatartást ostorozó hangnemben kommunikálunk (milyen hülye vagy, hogy még nem oltattad be magad), mint ha a pozitívumot emeljük ki, mintegy követendő példaként. Ez azt üzeni, hogy az emberek többsége már beoltatta magát, te se maradj le erről a csudálatos dologról!

Ezt erősítheti, ha kiemeljük a Kaiser Family felméréséből azt az információt, miszerint 65 év feletti amerikaiak 85 százalékát beoltották. Ez azt mutatja, hogy trumpizmus ide, trumpizmus oda, ezeknek az embereknek a fele republikánus érzelmű, azaz nem igaz, hogy a volt elnök, Donald Trump ügyködése nyomán politikai kérdés, ki szúratja meg magát és ki nem.

Fejezzék be!

Zeynep Tufekci szociológus joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy a közösségi médiában be kellene fejezni az oltásszkeptikusok kigúnyolását, például olyan karikatúrákkal, amelyek azt mutatják, hogy még a halálos ágyukon is elzárkóznak a vakcinák kínálta védettségtől. Ha másért nem, azért kéne megértőbbnek lenni, mert vannak, akik általában tartanak az injekciós tűvel való találkozásoktól, másoknak megoldhatatlan gondot jelent, hogy találjanak valakit, a vigyáz a gyerekeikre az oltás ideje, illetve az esetleg azt követő rosszullét időszaka alatt.

Sok kutató kísérletezett a korábbi években azzal, hogyan lehetne rávenni az embereket az influenzaoltás beadatására. Arra jutottak, hogy a legjobb módszer, ha emlékeztető üzenetekkel bombázzák őket azzal a szöveggel, miszerint „Megérkezett az Önnek járó influenzaoltás”. Ha ezzel csak néhány százalékpontnyit lehet javítani a beoltottsági arányon, az már megéri.

A nagyobb baj

Van azonban mindezek mögött egy mélyebb szociológiai jelenség, amire a járványtól és a vakcinákkal kapcsolatos vitáktól függetlenül sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, mint eddig. A fejlett országok társadalmában él egy jelentős kisebbség, amelynek tagjai nem egyszerűen az oltásokban, bármilyen betegség elleni vakcinában nem bíznak, hanem általában az államban, a közigazgatásban, az egészségügyben, a vállalatokban, a tudományban és még tágabban abban, hogy a fejlődés, a világ modernizálódása hasznos.

Fel lehet velük szemben keményen lépni – kötelezővé lehet tenni a koronavírus-oltást –, ami többségüket igazodásra kényszeríti, de ettől még ez az enyhén szólva furcsa és magyarázatra szoruló társadalmi jelenség nem szűnik meg.