Kirgizisztán ideiglenes kormánya megfontolná, hogy orosz békefenntartókat hívjon segítségül, amennyiben kiújulna a konfliktus az országban - nyilatkozta Omurbek Tekebayev, az átmeneti kormány miniszterelnök-helyettese. A krigiz fővárosban, Biskekben egyébként normalizálódni látszik a helyzet. Csütörtökön újraindult a tömegközlekedés, a légi közlekedés és az utcákon megjelentek a közterület-fenntartó vállalat munkagépei - nyilatkozta az MTI-nek Vjacseszlav Szaulin, Magyarország tiszteletbeli konzuljának a munkatársa. Szaulin meglátása szerint a kirgizek többsége támogatja az átmeneti kormányt, amelytől újfajta politikát, válságkezelő intézkedéseket várnak. A kirgiz egészségügyi minisztérium adatai szerint a kedd-szerdai zavargások halálos áldozatainak száma 75, és 1520-an sebesültek meg, akik között magyar állampolgárok nincsenek. Kirgizisztán hegyes, agráripari ország. Főbb mezőgazdasági termékei közül csak a gyapotot és a dohányt exportálják kis mennyiségben. Ipari termelése jelentéktelen, főbb ipari exporttermékei az arany, az urán, a higany, a fölgáz és a villamosenergia. Kirgizisztán bizonyított földgázkészlete 6 milliárd köbméter (Magyarországé 600 milliárd, Oroszországé 43 ezer milliárd köbméter). Az ország gazdasága erősen függ az aranyexporttól, a GDP 0,2 százalékkal csökkent 2002-ben és 0,6 százalékkal 2005-ben az aranytermelés visszaesése miatt; 2006-ban és 2007-ben az arany világpiaci drágulásának köszönhetően 6-6 százalékkal bővült a GDP. A globális válság miatt visszaeső hazautalások és befektetések, valamint a visszaeső aranytermelés miatt 2009-ben egy százalékkal zsugorodott a közép-ázsiai ország GDP-je.