Julia és Ilja Kulesov orosz vállalkozók kőkeményen dolgoztak azon, hogy Kirgizisztánban bérelt házukat átalakítsák kreatív honfitársaiknak otthont adó vállalkozói inkubátorházzá, ám a projektet el kellett halasztaniuk. Ők az orosz-ukrán háború kitörésekor hagyták el szentpétervári otthonukat, nem számítottak arra, hogy a kivándorlás újabb hullámát indítja el a moszkvai kormány szeptemberi mozgósítási rendelete. Ezt követően egy ideig a besorozás elől menekülő honfitársiak menekültszállásává vált kirgizisztáni otthonuk – derül ki a Moscow Times riportjából.

Elárasztottak bennünket a kérések, hogy csak egy vagy két éjszakára adjunk szállást – mondja Julia. Volt, hogy 20-an aludtak részben a földön és a szobák közti összekötő folyosókon. Szerencsére egy emeletes házról van szó, amelyben nyolc hálószoba van. A többi kaukázusi ország városaihoz hasonlóan Biskek, Kirgizisztán fővárosa is népszerű úti célja volt a mozgósítás elől menekülő oroszoknak. A nyugati repülési tilalom miatt csak kelet és dél felé indulhattak, már ha meg tudták fizetni a megugró kereslet miatt megdrágult repülőjegyeket.

Civil szervezeteknél szerzett tapasztalataira alapozva Ilja gyorsan összehozott egy önkéntesekből álló támogató csoportot és találtak egy újabb házat az újonnan érkezők alkalmi elszállásolására. Összesen félmillióan érkeztek Oroszországból Kirgizisztánba az év első kilenc hónapjában – derül ki a hivatalos kirgiz adatokból. Ez több mint kétszerese az elmúlt év hasonló időszakában érkezetteknek. Közülük vélhetően több tíz ezren telepedtek le az országban, akik közép- vagy hosszú távon akarnak az országban tartózkodnak.

Lelépett az innovátor

Alekszandra Litvinova, aki Oroszország high-tech központját, Innapolis városát hagyta el, szisztematikusan támogatja az érkezőket, például egy chatcsoport üzemeltetésével a Telegram közösségi portálon. Mint mondja, a technikai hátteret biztosító kollégákat lesokkolta, hogy az oroszországi mozgósítási rendelet megjelenése után ötszörösére nőtt az érdeklődés a kirgizisztáni lehetőségek iránt, miközben a helyi újságírók is megrohanták kérdéseikkel a portált.

Az újonnan érkező oroszok fogadtatása általában pozitív, némi feszültség az anyagi különbséget miatt keletkezik - vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre eső orosz és kirgiz vásárlóerő között hatszoros különbség van a Világbank számításai szerint. A helyi ingatlantulajdonosok gyorsan ráéreztek a helyzet változására, a lakásbérleti díjak megugrottak, esetenként kétszeresére nőttek. Előfordult, hogy kirgiz bérlőket kitettek az ingatlanból, hogy oroszoknak adják ki a helyet.

Változó összetétel

A háború elején emigráló emberek általában IT-szakemberek vagy más szakma specialistái voltak, viszonylag nagy szabadon eltölthető pénzzel a bankszámlájukon, a mozgósítás után távozók gazdaságilag sokszínűbbek voltak – mondja Yan Matusevich migrációkutató. Érkeztek gyerekek, etnikai kisebbségekhez tartozók teljesen üres zsebbel. Többen közülük sokkos állapotba kerültek és teljesen dezorientálttá váltak. Litvinova arra számít, hogy hamarosan érkezik az emigránsok harmadik hulláma, amelyben a mozgósítás elől elmenekült férfiak családtagjai érkeznek Kirgizisztánba.

A kirgiz gazdaság az év első nyolc hónapjában éves összehasonlításban nyolc százalékkal bővült szemben az egy évvel korábbi azonos időszak 3,6 százalékos növekedésével. Hasonló a helyzet más népszerű emigránscélpontokkal: Georgiában (Grúziában) 10, Örményországban 13 százalékos GDP-növekedést várnak. A közgazdászok szerint bevándorlókat követheti az orosz tőke és a nyugati nagyvállalatok ezekbe az országokba telepíthetik át korábbi oroszországi tevékenységüket.