Már áprilisiban bejelentette Joe Biden amerikai elnök, hogy közel 20 év után az Egyesült Államok katonai erői elhagyják Afganisztánt. Igazán gyors ütemben a kivonulás júliusban kezdődött el, majd augusztus elejére már főként a nagyobb támaszpontok környékén maradtak csak amerikai csapatok. Ezzel párhuzamosan a tálibok folyamatosan vonták irányításuk alá az ország tartományait és városait, míg hétfőn el nem érték Kabult, a fővárost.

Az elmúlt hónapokban már meg is indult a menekülés Afganisztánból, és az is látszik, hogy az Európa felé tartók már az év korábbi szakaszában megváltoztatták a klasszikus migrációs útvonalat. Eddig ugyanis főként a Nyugat-Balkánon keresztül próbáltak eljutni a nyugati EU-tagállamokba, mostanra viszont Szerbiából nem Horvátország vagy Magyarország felé indulnak el az afgán menekültek, hanem Románia felé. Ennek fő oka az EU-s jelentések szerint, hogy a szerb-magyar és a -horvát határok őrizetét is megerősítették az elmúlt időszakban, a koronavírus-járvány miatt pedig eleve szigorúbbak voltak az átvizsgálások - írja a Főtér.ro.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság adatai szerint, amelyeket az El Confidencial spanyol lap idéz, 2021 első negyedévében 150 százalékkal megnőtt a menedékkérelmek száma a 2020-as év azonos időszakához képest Romániában. Az előző évben ugyan a koronavírus-járvány miatt eleve nehézkes volt a határátlépés, tehát kevesebben is érkeztek, de Romániában így is 2021 első félévében 8758 menedékkérelmet nyújtottak be. A Frontex szerint ebből egyébként még nem volt óriási tömeg, 2021 első felében 3200 alkalommal próbáltak afgánok illegálisan bejutni az EU területére. A közös uniós határőrizeti szerv növekedő menekülthullámra számít.

Európát várhatóan nem érik el tömegek

A 2015-ös nagy szíriai és iraki menekülthullám valószínűleg nem ismétlődik meg a szakértők szerint. Bár az ENSZ becslései szerint az év eleje óta több mint 550 000 ember kényszerült lakóhelye elhagyására Afganisztánban, közülük mintegy 250 ezren május óta váltak földönfutóvá, és mintegy 80 százalékuk nő és gyermek. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint hetente 20-30 ezren menekülnek az országból.

"Az a helyzet, hogy az Afganisztánból kitelepített emberek túlnyomó többségét a régióban, a szomszédos országokban fogják befogadni" - mondta Catherine Woolard, a Menekültek és Üldözöttek Európai Tanácsának, egy 27 országban jelenlévő civilszervezetnek az igazgatója. Szerinte lehetetlen is, hogy a korábbihoz hasonló tömegek eljussanak Európába: a kontinens államai hatalmas összegeket költöttek a külső határok megerősítésére, és 2016-ban megállapodtak abban, hogy hatmilliárd eurót fizetnek Törökországnak, hogy megakadályozzák a menekültek és migránsok Európába jutását.

Kép: Reuters

Helena Hahn, az Európai Politikai Központ migrációs elemzője az Al Jazeerának elmondta, hogy az afgánok legújabb menedékkérelmei valószínűleg olyanoktól származnak, akik már jó ideje elhagyták az országot, és késedelemmel lehet számolni, mielőtt az e heti események hatásai megmutatkoznának.

"A megfékezés és az elrettentés politikája jelenleg nagyon erős" - mondta. "Nagyon nehéz az embereknek átjutni Iránba vagy Törökországba, már most is nagy az ellenállás. Ez valószínűleg hatással lesz mindenféle mozgásra, amit látni fogunk" - magyarázta Hahn.

Azoknak a keveseknek, akiknek sikerül eljutniuk a Földközi-tengerre, ezután az európai határőröket kell majd elkerülniük. A görög biztonsági erőket számos emberi jogi csoport azzal vádolja, hogy rendszeresen végeznek illegális visszatoloncolásokat (ezt a vádat egyébként Athén módszeresen tagadja).

Hahn szerint az EU-ban menedékjogot kérő afgánok kérelmeinek körülbelül a felét hagyják jóvá, de az elfogadási arány országonként masszívan változik, körülbelül 1 és 99 százalék között.

Irán és Pakisztán lehetnek a jófiúk

A regisztrált afgán menekültek túlnyomó többsége a szomszédos Iránban és Pakisztánban él, ahol mintegy 1,4 millió, illetve egymillióan élnek, bár a nem hivatalos számokat jóval magasabbnak tartják. A további menekültek befogadásának társadalmi támogatottsága alacsony, és Pakisztán azt mondta, hogy a határhoz közeli menekülttáborokba beengedi az afgánokat, de nem fog több embert "befogadni".

Irán ideiglenes menekülttáborokat alakít ki jelenleg is az afgán határhoz közel, de az állam közölte, hogy az érkezők várhatóan visszatérnek Afganisztánba, ha az ország helyzete stabilizálódik, tálibokkal, vagy nélkülük. 

Törökország, amely a világ legnagyobb menekültközösségének, négymillió, főként szíriai embernek ad otthont, tovább erősíti Iránnal közös határát, hogy megakadályozza az illegális átkelést. Recep Tayyip Erdoğan elnök vasárnap azt mondta, hogy igyekszik stabilizálni a helyzetet Afganisztánban, hogy megakadályozza a migrációs hullámot; idén eddig legalább 27 ezer afgán lépett át Törökországba.

Eközben Franciaországban Emmanuel Macron elnök, Németországban Angela Merkel is felajánlotta pár tízezer menekült befogadását. Többségüket a francia és német katonai erőkkel dolgozók, valamint családjaik teszik ki, akiket repülőgépekkel szállítanak az országba. Jelenleg is egyeztetnek egy biztonságos rendszer kialakításáról, amely csak a két ország együttműködésére vonatkozna. Valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is azt ígérte, hogy befogadják a tálibok elől menekülőket. A magyar kormány egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.