A tavalyi 4,7 százalékról idén 2,6 százalékra lassul a világgazdaság növekedési üteme - állítja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások című jelentése (World Economic Outlook - WEO). A dokumentum becslései nagyrészt szeptember 11. előtt készültek, így a megbízhatóságuk mára némileg kérdésessé vált. Az IMF vezető közgazdásza szerint azonban a terrortámadások csak mérsékelt hatást gyakorolnak az USA és a világ gazdaságára.
Az IMF évente kétszer teszi közzé prognózisát; idén áprilisban, még 3,2 százalékos idei globális GDP-gyarapodást prognosztizált, ezt most 2,6 százalékra korrigálta. Szintén lefelé módosult a 2002-es kilátás, 3,9-ről 3,5 százalékra. Az IMF saját definíciója szerint a 2,5 százalékos globális növekedés már recesszióra utal.
Kenneth Rogoff, az IMF nemrégiben kinevezett vezető közgazdásza sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a 3,5 százalék túl magas, és úgy fogalmazott: a terrortámadások az idei prognózist is érinthetik. Hozzátette azonban, hogy a merényleteknek várhatóan mérsékelt hatásuk lesz az amerikai és a globális növekedésre, s jó esély van rá, hogy 2002 első felében határozott fellendülés veszi kezdetét. Rogoff ezt részint azzal indokolta, hogy a gazdasági nagyhatalmak komoly monetáris ösztönző lépésekkel reagáltak az eseményekre, részint pedig azzal, hogy a támadások vélhetőleg nem vetik vissza az USA-ban a termelékenységet, amelyen elsősorban múlik a gazdasági prosperitás.
A WEO kedvezőtlen fejleményként állapítja meg, hogy a világ három meghatározó régiója közül jelenleg egyik sem tud lendületet adni a globális gazdaságnak. A japán GDP idén várhatóan zsugorodik, az USA-ban mindössze 1,3, az Európai Unióban pedig 1,8 százalékos növekedésre van kilátás.
A fellendüléshez a WEO szerint az Egyesült Államokban a legkedvezőbbek a feltételek, tekintettel a fiskális és monetáris ösztönzőkre. Hosszabb távon viszont veszélyforrást jelenthet a folyó fizetési mérleg 90 milliárd dolláros hiánya és a lakossági megtakarítások alacsony szintje. Japánban a vállalati és a pénzügyi szektor szerkezetátalakítása rövid távon negatív következményekkel jár, amit a rekordnagyságú munkanélküliség is mutat. Az EU vonatkozásában az IMF a termelékenységi potenciál kiaknázását lehetővé tevő szerkezeti reformokat tekinti a kulcsnak a gazdasági teljesítmény javulásához, annál is inkább, mivel ott az USA-hoz viszonyítva szerényebbek a gazdaságélénkítés monetáris és fiskális lehetőségei. A jelentés mindazonáltal úgy látja, hogy az infláció mérséklődése mellett az Európai Központi Banknak módja van további kamatcsökkentésre.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.