Magyarországra 455 olyan afgán állampolgár érkezett, akik korábban együttműködtek magyar szervezetekkel és a NATO-val Afganisztánban. Három hónapig biztosított a szállásuk és az ellátásuk, 18 hónapig pedig az egészségügyi ellátásuk is.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szeptemberben még arról beszélt, hogy később menekültstátuszt is kaphatnak az afgánok. A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet azt mondta, hogy a napokban tartózkodási engedélyt kaptak, ami három hónapig érvényes, de sok a kérdőjel. Olyan kérdések sincsenek tisztázva, mint hogy vállalhatnak-e munkát az ideérkezett afgánok - mondta el Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje az RTL Híradónak.

A kormány nem válaszolt a híradónak az adásuk kezdetéig, hogy mi történik az afgánokkal három hónap után, amikor lejár a tartózkodási engedélyük.

Azokról a menekültekről, akik nem segítettek a magyaroknak, de veszélybe került az életük Afganisztánban, a magyar kormányfő szombaton nyilatkozott. Orbán Viktor a Lidové Noviny című cseh napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy szerinte az EU-nak nem kell befogadnia afgán migránsokat, nekik ott kell maradniuk a térségben, Európának pedig segítenie kellene, hogy a térség országai meg tudjanak birkózni az Afganisztánból eljövők terhével. De ha a németek úgy kívánják, Magyarország szívesen nyit egy folyosót, és az afgán migránsok ezen keresztül eljuthatnak Németországba - mondta az MTI lapszemléje szerint Orbán az interjúban.

Az EU szeretné, ha a tagállamok is befogadnának menekülteket, önkéntes alapon, a nemzetközi befogadási program keretében összesen mintegy 30 ezer főről lenne szól, ez alacsony szám 2015-höz képet - mondta a híradónak Feledy Botond külpolitikai szakértő.