A Fagradalsfjall vulkán kitörése péntek este kezdődött Izland délnyugati részén, a Reykjanes-félszigeten, a kitörés nem jelentett közvetlen veszélyt a közeli Grindavik településen élőkre vagy az infrastruktúrára - írja a 24.hu.

A tudósokat nem érte váratlanul a jelenség, a területen hetek óta reng a föld, február 24. óta több mint 50 ezer földrengés pattant itt ki, ezen belül több tucat nagysága meghaladta a 3-as magnitúdót.

A Közép-Atlanti-hátság, ahol két nagy kőzetelemez sodródik szét, a Reykjanes-félszigeten lép ki a szárazföldre, Izland szigetére. Az Észak-Amerikai-kőzetlemez nyugat felé mozog, az Eurázsiai-kőzetlemez pedig kelet felé. A széthúzás sok esetben magmafelnyomulással jár, ez történt most is.

Március elejére mintegy 45-50 millió köbméter magmát becsültek 1-3 kilométer mélységben, ami hol délnyugat felé mozgott, majd megállt és északkelet felé nyomult a repedésekben, végül az elmúlt napokban e sáv középső részén mozgatta meg a földet.

Az izlandi vulkanológusok számos szimulációt készítettek a lávafolyás irányára, a kitörés helyének közelében nincs település, egyelőre ilyen veszély nincs. Ha folyamatosan érkezik újabb és újabb magma, akkor akár hosszú ideig, hónapokig, sőt évekig is eltarthat a vulkáni működés, ami már okozhat fennakadásokat.