A hét végén rendezett, "orosz Davosnak" is hívott szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon idén közel 40 órás tárgyalások után több mint 30 szerződést írtak alá mintegy 10 milliárd dollár értékben. Ez még akkor is jelentős, ha valójában a megállapodások általában jóval előbb megszületnek, s csak az aláírás ünnepélyes aktusát hagyják a reprezentatív rendezvényre.

A 87 országból érkezett több mint 5000 vendég - miniszterek, tudósok, nemzetközi szervezetek, 30 kormány és a világ vezető vállalatainak képviselői - előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök egyebek mellett a Nemzetközi Valutaalap reformjára szólított fel a válságok kezelése érdekébe. Az orosz vezető szerint újra kellene osztani a kvótákat és megreformálni az IMF irányítását. Emlékeztetett arra, hogy a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezető vállalták, hogy 75 milliárd dollárral növelik hozzájárulásukat az IMF-hez, és világossá tette - ennek fejében nagyobb beleszólást akarnak abba, hogyan költik el ezt a pénzt. Méltatta az országa fejlesztésében elért sikereket, amelyek folytatásában jelentős szerepet szánnak a külföldi befektetőknek, a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtve meg tevékenységükhöz. Ehhez jó alapnak nevezte, hogy négy év alatt a felére csökkent az infláció, államadóssága a legalacsonyabb a G8-ban, csupán a GDP 9,2 százaléka, a központi bank valutatartaléka meghaladja az 512 milliárd dollárt, a világon a harmadik legnagyobb. Ezekre az alapokra építve végrehajtják 2018-ig a beruházások növelését 2018-ig a GDP 27 százalékára, s 2020-ig 25 millió új munkahelyet teremtenek.
A terv része a nagyprivatizáció újraindítása, amelyben szívesen látnák a nagy külföldi stratégiai befektetők részvételét, különös tekintettel az energetikai projektekre - idézte a RIA Novosztyi hírügynökség. Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hasonló feltéteket vár el az orosz cégek külföldi beruházásainál.

A kormány megerősítette, hogy újraindítják a nagyprivatizációs programot, amit a válság miatt kedvezőtlenné vált árak miatt függesztettek fel. Idén és jövőre részvénypaketteket értékesítenek az ország tíz legnagyobb vállalatából, például a vezető Szbebankból és a második legnagyobb VTB bankból, az orosz államvasutakból, a legnagyobb hajózási vállalatból, a Rusznano nanotechnológiai cégből és több agrárvállalatból. Emellett 2016 végéig ezek közül többet 100 százalékig magántulajdonba adnak, még az Aeroflot légitársaságot és a Seremetyevo nemzetközi repülőteret is. A teljes programtól 30 milliárd dolláros bevételt várnak.