Az eurózóna kormányai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 45 milliárd euró új hitelt nyújtana Görögországnak a tavalyi 110 milliárdos kereten felül, hogy elkerüljék az ország fizetésképtelenné válását a következő két évben - jelentette a Bloomberg az ügyhöz közel álló két személyre hivatkozva. A hitelezők becslése szerint az adósságválságba süllyedt dél-európai országnak összesen 170 milliárd euróra van szüksége 2012 és 2014 között a talpon maradáshoz. A pénzt négy forrásból szednék össze: 57 milliárd jönne az érvényben lévő keret fel nem használt részéből, 30 milliárdot remélnek a meghirdetett privatizációs program bevételeiből, illetve 30 milliárdot abból, hogy a magánbefektetők új kötvényekre cserélnék lejáró görög állampapírjaikat.

A hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint az utolsó tétel a csomag legkritikusabb eleme. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke tegnapi nyilatkozatában világossá tette, hogy csak ténylegesen és valóságosan önkéntes magánbefektetői részvételt tud elfogadni. Az ECB nem fogja erre biztatni a görög papírokkal rendelkező magánhitelezőket és a bank maga nem tervezi a kezében lévő - becslések szerint 40 milliárdnyi - görög adósság finanszírozásának kvázi meghosszabbítását. Más szóval az ECB nem óhajt rész venni a második görög mentőakcióban.

Kapcsolódó

Szakértők úgy látják, hogy ha az újabb csomagba mintegy betervezik a magánhitelezők szerepvállalását, azt nehéz lesz önkéntes részvételnek értelmezni, különösen a jelenlegi, államcsődöt váró piaci légkörben. Az új kölcsön összeszedésében Angela Merkel német kancellár játszhatja a kritikus szerepet. A berlini kormánypártok képviselőit állítólag már sikerült az ügy mögé állítania, ám a németek ragaszkodnak a magánhitelezők részvételéhez, ami visszavezet az előbbi problémához: a piac fizetésképtelenségnek értelmezhet bármilyen olyan megegyezést, amely azt a látszatot kelti, hogy a befektetők kényszer hatása alatt cselekszenek. Az eredmény az európai bankrendszeren végigsöprő veszteséghullám lehet.