Világszerte enyhülni látszik a járvány az oltási programoknak köszönhetően. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az utóbbi napokban új esetek száma 300 ezer körül volt, szemben a korábbi hullámokban feljegyzett 5-700 ezres esetszámmal. A világ számos országában zajlanak az oltási programok, ám a vakcinaellátás vitákat generált. Az Európai Bizottság például beperelte az AstraZenecát, amely a testület szerint nem tett eleget az ígéreteinek.

Százmilliós csomagok

QP | Quality Placement

Az EU és az AstraZeneca 2020 augusztusában eredetileg 300 millió vakcinára vonatkozóan kötött megállapodást, további 100 millió vakcina lehívásának lehetőségével. Februárban az AstraZeneca vezetője, Pascal Soriot elismerte, hogy az uniós üzemekben fellépő gyártási nehézségek következtében a társaság csak 40 millió adagot tud leszállítani 2021 első negyedévében, szemben az eredeti kötelezettségvállaláshoz képest, amely 80 és 120 millió adag között mozgott, de azt ígérte, hogy fokozzák a termelésüket.

Amikor az EU azt kérte, hogy a gyógyszergyártó ossza meg az Egyesült Királyságban működő üzemeiből származó adagokat, az AstraZeneca ezt azzal utasította vissza, hogy ez az Egyesült Királysággal kötött szerződése megszegését jelentené. Az EU szerint úgy tűnik, hogy az AstraZeneca lényegében egymásnak ellentmondó szerződéseket írt alá Brüsszellel és az Egyesült Királysággal, ugyanis termelési problémák esetén az egyiknek történő szállítás negatívan befolyásolja a másiknak történő szállítást.

Legjobb vagy észszerű?

László András Dániel, a nemzetközi perekre és választójogi eljárásokra szakosodott LFB – László Fekete Bagaméry Ügyvédi Iroda partnere az AstraZeneca-ügyről azt mondta: "A per kimenetele az EU és az AstraZeneca közötti szerződés pontos szövegének értelmezésétől függ. Az Európai Bizottság által online közzétett angol nyelvű szerződés szerint az AstraZeneca azt vállalta, hogy megteszi a „legjobb észszerű intézkedést” (“best reasonable efforts”) annak érdekében, hogy a tervezett szállítási ütemezést tartani tudja. Az angol jogban, a kereskedelmi szerződések jellemzően vagy a „legjobb” („best”) vagy az „észszerű” („reasonable”) intézkedés fogalmára hivatkoznak. A „legjobb” intézkedés előírását általában szigorúbban értelmezik a bíróságok, és megkövetelik, hogy az érintett fél minden lehetséges és rendelkezésre álló intézkedést megtegyen a szerződés teljesítése érdekében.

A szakember szerint az „észszerű” intézkedések esetében ezzel szemben csak azt kívánják meg, hogy az érintett fél megtegye azokat az erőfeszítéseket, amelyet egy körültekintő, kereskedelmi érdekek alapján eljáró fél megtenne kötelezettségei teljesítése érdekében. A „legjobb észszerű intézkedés” kifejezés az angol szakértők szerint azonban inkább a magasabb mércét jelenti. Bizonytalanságot jelenthet azonban, hogy a per belga bíróságok előtt folyik, és a belga bírónak a belga jog alapján kell eldöntenie, hogy a gyógyszeripari óriáscég eleget tett-e kötelezettségének, amikor egy hihetetlenül rövid időn belül előállított vakcinát kellett világszerte millióknak kell eljuttatnia.

Milyen perről van szó?

További bizonytalanságot jelent, hogy az Európai Bizottság először nem teljes körű pert, csak egy előzetes jogvédelmi eljárást indított az AstraZenecával szemben. Ennek során annak a megállapítását kérte a belga bíróságtól, hogy az AstraZeneca megszegte a szerződést, mert az összes, tehát az Egyesült Királyság részére szállított vakcinákat gyártó üzemeit is be kell vonnia az EU-val kötött szerződés teljesítésébe, és így tartania kell magát az uniós megállapodásban szereplő szállítási ütemezéséhez. Ehhez azonban teljes körű bizonyítási eljárásra nem kerül sor, a belga bíróság csak a szerződés szövege alapján egyértelműen megállapítható szerződésszegést mondja ki. A gyógyszergyártó pedig, előzetes nyilatkozatai alapján, hevesen védekezni fog a felhozott vádak ellen - tette hozzá.

A gyógyszercég kötelezettsége az Egyesült Királysággal és az EU-val szemben is kimerül abban, hogy megtegye a „legjobb észszerű intézkedéseket”, annak érdekében, hogy teljesítse a szállítási ütemtervet. A két szerződés között azonban számos lényeges különbség van. Az angol kormány például felmondhatja az Egyesült Királysággal kötött szerződést és szankciókat alkalmazhat, ha a gyógyszergyárat vagy alvállalkozóit harmadik felek (mint pl. az EU) akadályozzák a szállításban. A LFB Ügyvédi Iroda szakértői szerint a különbség mögött az áll, hogy az Egyesült Királyság részéről tapasztalt kereskedelmi jogászok vettek részt a szerződések letárgyalásában, míg az Európai Unióval kötött szerződést a Brüsszeli tisztviselők tárgyalták.

"A per további érdekes kérdéseket is felvet, különösen a brexit fényében" - tette hozzá Hevesi Tóth Mirtill, az LFB Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje. Ha a belga bíróság helyt ad a Európai Bizottság kérelmének, de a gyógyszergyár ennek ellenére továbbra sem szállítana a korábban csak az Egyesült Királyságba szállító gyáraiból az EU részére, akkor napi 10 millió euró bírság is elképzelhető. A szállítások további késedelme esetére pedig adagonként napi 10 euró bírság kiszabását indítványozza a Európai Bizottság. A gyógyszeróriást tehát akár több 100 millió eurós bírság fenyegetheti.

Az LFB szakértői szerint azonban, míg a belga bíróság ítélete az EU-n belül automatikusan végrehajtható, ugyanúgy mintha egy belföldi ítélet lenne, a brexitet követően az Egyesült Királyságban csak egy egyszerű külföldi ítélet lesz. Az Egyesült Királyság már jelezte szándékát arra, hogy csatlakozzon az úgynevezett Lugánói Egyezményhez, amely az EU és egyes kapcsolódó harmadik országok (pl. Norvégia, Izland, Svájc) között kimondja a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását, az Európai Bizottság azonban, politikai okokból, jelenleg nem támogatja az Egyesült Királyság csatlakozását. A belga ítélet elismerésére és végrehajtására vonatkozó megállapodás hiányában az AstraZeneca ellen hozott ítélet végrehajthatósága az angol hatóságok előtt nem magától értetendő. További probléma lehet László András szerint, hogy a szerződés nyilvánosságra hozott szövegében a gyógyszergyártó kártérítési felelőssége korlátozott. A korlátozás összege ugyan, üzleti titokként nem került közzétételre, de nem kizárt, hogy a gyógyszergyár hivatkozhatna a korlátozásra a belga bíróság által kiszabott bírság végrehajtása során is.

Ugyanakkor erre nem is biztos, hogy szükség lesz. A Európai Bizottság által indított előzetes jogvédelmi eljárás múlt pénteken tartott tárgyalásán a belga bíró a sajtóhírek szerint úgy tájékoztatta a feleket, hogy legkésőbb egy hónapon belül, vagyis június végéig, döntést hoz. A szakértők szerint az EU feltehetően arra számít, hogy a bírói megállapítás alapján javulhat az Európai Bizottság vakcinabeszerzési programjának megítélése a közvélemény szemében, és esetleg nagyobb esélye lehet egy békés egyezségnek is a gyógyszergyártóval.