A magyar kormány és a Ryanair csörtéje ugyan egy hosszú - és sok helyen szórakoztató - történet, a fő konfliktus abból fakad, hogy a fapados cég közölte, áthárítja az adót az utasokra. Ez 3900 vagy 9750 forint az úti cél függvényében. Az adó megfizetésére a kormányrendelet szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles.

Az áremelés önmagában nem fogyasztóvédelmi kérdés. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) is rögzíti, hogy a gazdasági társaságok fő célja, egyben lételeme az üzletszerűség, azaz a profittermelés, hiszen ez a létezésük alapja. Emiatt akkor, ha egy társaság – legyen az légitársaság – arra törekszik, hogy nyereséges üzletet folytasson, önmagában nem vethetünk rá követ. Az sem tartozik ide, hogy bizonyos időszakokban olcsóbban, aztán drágábban értékesít repülőjegyeket - véli Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédje..

Nem kell indokolni sem

Akkor, amikor egy-egy vállalkozás az árait megemeli vagy csökkenti, nem köteles megindokolni annak miértjét.

Ez alól csak a versenyjog jelent kivételt, amely egyrészt kifejezetten tiltja, hogy az árakat a piaci szereplők egymással egyeztessék és azokat nem a piaci körülményekhez és a felmerült költségekhez viszonyítsák, másrészt pedig a piacon erőfölényben lévő vállalkozásoknak írja elő, hogy az áraikat nem alkalmazhatják visszaélésszerűen.

Az árakat meghatározó tényezők kifejezetten szerteágazóak lehetnek: infláció, adóterhek változása, beszerzési árak, nyersanyagkészlet, személyi állomány, kereslet, piaci verseny.

Versenyjogilag ebben a költségek és adóterhek kifejezetten elfogadott tényezők.

Az árak közlésekor a társaságoknak meg kell felelniük bizonyos jogszabályi előírásoknak: így annak, hogy az árakat oly módon kell feltüntetni, hogy azt az összeget mutassa, amelyet a fogyasztónak ténylegesen meg kell fizetnie a fizetőeszköz (például forint) feltüntetésével, mindezt egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan.

Ez a légitársaságok esetében azt jelenti, hogy akkor, amikor az utas repülőjegyet vásárol, úgy neki pontosan azt az összeget kell látnia, amelyet ténylegesen megfizet.

Addig tehát, amíg az utas pontosan látja és tudja, hogy mennyit fizet a repülőjegyekért – bármennyibe is kerüljön – addig ez jogi szempontból rendben van, annál is inkább mert dönthet úgy az utas mindezen információk birtokában, hogy mégsem vásárolja meg.

A Ryanair nem tudhatta

A korábbi bejelentés szerint a Ryanair visszamenőleg is megfizetteti az adót az utasokkal, vagy lehetőséget ad a pénzvisszatérítésre.

Miután az extraprofitadó június 4-e előtt nem volt előrelátható a légitársaság számára, így a cég előzetes közlésének elmulasztása nem tekinthető jogsértőnek - magyarázza Bognár Alexandra.

A légitársaságoknak, más hasonló nagyobb cégekhez hasonlóan, van általános szerződési feltételük (ászf) és e dokumentumok rendszerint kitérnek az utólagos áremelés lehetséges eseteire és arra, hogy ez milyen feltételek mentén alkalmazható; nincs ez másként a Ryanair ászf-jénél sem.

Ha az extraprofitadó beépítését a légitársaság oly módon közli, hogy ezzel együtt felkínálja a visszatérítés lehetőségét, akkor jogi szempontból ez jogszerűnek tűnik

Mit vizsgálhat a hatóság?

Ezzel szemben a joggyakorlat viszont rendszerint tisztességtelennek tekinti azt, ha egy cég a kötelezettség teljesítését járulékos feltételekhez köti.

Az további joggyakorlati elemzést igényel, hogy vajon az extraprofitadó megfizetése ilyennek tekinthető-e vagy sem; mindez annak tükrében is, hogy az utas az adó megfizetése helyett úgy is dönthet, hogy visszaváltja a repülőjegyét, azaz él a választási, döntési lehetőségével.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy visszaváltás esetén valószínűleg nehéz lesz majd olyan légitársaságot találni, aki nagyjából ugyanabban az időben, ugyanoda elviszi az utast, és akinek az árai az áremelést ne tartalmaznák. Az anyagi veszteség tehát valószínűleg több lenne a végén, mint plusz pár ezer forint. 

Feltehetően a megindult fogyasztóvédelmi eljárás éppen ezeket a kérdéseket fogja körbejárni

– véli Bognár Alexandra.