A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Sem az államnak, sem a Molnak nincs pénze, és ha nem pénzről beszélünk, a Molnak nincsenek olyan, igazán vonzó eszközei sem, amiről lemondhatna és megfelelő ellentételezést nyújtana a mintegy kétmilliárd dollár értékű, 21 százalékos Mol-csomagért. Ráadásul az állam 21 százalékos részesedéssel nem tenne szert érdemi beleszólásra - mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő elemző. Egy másik, szintén diszkréciót kérő szakember viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar-orosz kapcsolatok sokrétűek, így lehetnek cserealapok az orosz részesedés visszaszerzésére. A 21,2 százalékos részvénypakettet ugyanis valószínűleg inkább gazdaságpolitikai kérdések miatt vették meg, semmint hogy néhány milliárdot keressenek rajta, ami számukra nem nagy pénz. Az összeg meglehetősen magas viszont a magyar kormány és a Mol számára. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a múlt heti éves közgyűlés után jelezte is, hogy egy ekkora üzletre a cégnek most nincs pénze.

Ekkora összeget azonban valószínűleg a magyar kormány sem tud kifizetni a jelenlegi helyzetben. Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a jelenleg 20 000 forinton forgó részvényekért biztosan minimum tízszázalékos felárat kellene fizetni. (Korábban az oroszok is jóval a piaci ár felett vették meg a csomagot.) Márpedig ez mintegy 500 milliárd forintot jelenthetne. Ráadásul a csomag megvétele abból a szempontból nem égető, hogy a magyar olajcég meg tudja magát védeni, hiszen szavazati korlátozás mellett a részvények közel 50 százaléka is baráti kezekben van. Mindezek ellenére Herczenik elképzelhetőnek tartja, hogy tárgyaljanak egymással az érintett felek.

Fontos szempont lehet ugyanakkor az is, hogy ezzel a részesedéssel a magyar kormány sem megy igazán sokra. Példaként az OMV tulajdonosi struktúrája hozható fel, ahol az osztrák állam közel-keleti befektetőkkel közösen, a közöttük lévő szindikátusi szerződés révén a szavazatok több mint felét kontrollálja. A legkisebb "használható" állami részesedés tehát - ha volna rá pénz és elszántság - a 25 százalék lehetne.

Az első lépés ebben a folyamatban azonban mindenképpen az oroszok meggyőzése kell legyen, aminek az alapja, hogy a magyar kormány kínáljon fel valamit, hogy egyáltalán hajlandó legyen kiszállni a Szurgut. Felmerülhet a paksi atomerőmű bővítése vagy más hasonló projektek is - mondták el elemzők. A megegyezést könnyítheti, hogy már megoldódott a két ország viszonyát mérgező Malév-probléma. A piacnak és a Molnak azonban a legkedvezőbb megoldás az lenne, ha az oroszok részesedése a Mol számára baráti, új tulajdonosokhoz kerülne, vagyis visszajönnének a piacra. Pletser Tamás, az ING elemzője szerint a lépésre egyetlen módon kerülhet sor, ha a Mol megveszi a csomagot. Az olajcég azonban meglévő hitelkerete ellenére nem valószínű, hogy egyben meg tudná vagy akarná vásárolni a pakettet, így a legkedvezőbb az lenne, ha tíz százalékot vásárolna, tízre opciót kapna, így lenne lehetősége befektetőt keresni.

Kérdés, mit kérnének ezért az oroszok. Itt jöhetne szóba az állami szerepvállalás, hogy lehessen olyan kérdésekről tárgyalni: támogassuk a Déli Áramlatot, engedjünk be orosz céget a gáztárolóba vagy adjunk el részesedést a Dunai Finomítóban. Pletser szerint kedvező jel, hogy most állami szinten vetődött fel a kérdés, és egyébként is pozitív változások tapasztalhatók az orosz politikában. Ezt jól mutatja, hogy az oroszok részéről korábban elképzelhetetlen mértékben enyhült például a lengyelekkel, ukránokkal szembeni tónus.

Arra a felvetésre, hogy a mostanában aktívan akviráló MVM válhatna tulajdonossá, vagy egy, a Richter-kötvényekhez hasonló konstrukcióban szerezhetne finanszírozást az állam, Pletser Tamás elmondta: esélytelennek tartja, hogy a magyar állam közvetlenül beszálljon, mivel ezer más dologra kell a pénz. A nemrég pedzegetett 6,5 százalékos hiány is nagyon magas, nem valószínű, hogy az IMF rábólintana a vételre, most, hogy ennyire leapadnak a tartalékok a görögök megmentése miatt. Az lenne felelős politika, ha jövőre három százalékra vinnénk le a hiányt és ott tudnánk tartani, sőt az igazi egy ilyen környezetben a nulla lenne - tette hozzá.

A Mol rákfenéje emellett a bonyolult tulajdonosi szerkezet, mert bár a társaság tevékenysége alapján vonzó lenne, ez nagyon fékezi a részvény emelkedését. Márpedig a tulajdonosi szerkezetet tovább bonyolítaná egy ilyen állami konstrukció. Mindemellett a Szurgut-csomag megvásárlásához most jó a klíma, 100 dollár feletti olajnál már lehet, hogy más lesz a hozzáállás. Amennyiben az ügyben előrelépés történik, könnyen lehet, hogy 2010 Mol-sztorija a Szurgut kiszállása lesz.