A feje tetejére állt világban éppen az nem bízik az államban, akitől a leginkább erre lehetne számítani. A szegények bankára Muhammad Yunus, aki létre hozta a harmadik világ pénztelenjeinek, főként nőknek hitelező a Grameen Bankot, úgy véli, a piaci erőkre kellene bízni a válság kezelését az állam helyett. A Grameent születése idején, 1983-ban kiátkozták a bankvilágból, mert olyan embereknek ad kölcsönt, akik nem tudnak biztosítékot nyújtani. Ehelyett a hitelezésbe bevontak helyi közösségeinek tagjai egymás kölcsönéért vállalnak felelősséget. A szakma azt gondolta, nem fog működni a dolog - ezzel szemben a bank bedőlt hiteleinek aránya nem rosszabb, sőt, általában jobb, mint a hagyományos pénzintézeteké. Yunus és bankja 2006-ban Nobel-díjat kapott elért eredményeiért. A Grameen nem érintett a mostani válságban, mert eleve a bizalomra épült nem pedig az azt helyettesítő biztosítékokra és garanciavállalásokra - mondta Yunus a Business Weeknek. A bankár szerint hiba, hogy a pénzintézetek az államhoz fordulnak segítségért, mert ez csak elodázza problémáik megoldását. Ehelyett a piacra kellene bízni a rendcsinálást, amely kikényszerítené egy újfajta, a korábbinál jobban szabályozott, átláthatóbb pénzügyi rendszer kialakítását. Ebben az állam, mint szabályozó hatóság részt vállalhat, de nem - tulajdonosként - résztvevőként kellene jelen lennie a piacon. Az üzletember egyébként a fejlett országoknak adott óriási állami segélycsomagokhoz hasonlítja a helyzetet, amelyek szerinte alig hoztak eredményt, míg a Grameen, amely a helyi viszonyok ismeretére alapozza üzleti modelljét, sok indiai, bangladesi falusi kisvállalkozónak segített kikapaszkodni a mély szegénységből.