A cikk emlékeztet rá, hogy az OMV Csehországban nem tudta megszerezni az Unipetrolt, a szlovák a Slovnaftot a Mol happolta el, ráadásul a görög Hellenic Petroleum megvásárlása sem jött össze, miközban a lengyel PKN Orlen privatizálása, részben az ottani, már lezajlott választások miatt több mint egy éve nem mozdul. Az OMV egyetlen eredménye a térségben a Mol mintegy 10 százalékának a megszerzése, ám ez sem sikersztori, hiszen a pakettet a magyar cég vezetésével való egyeztetés nélkül vásárolta meg, ami sokat rontott az együttműködés légkörén, ráadásul az OMV-nek gyakorlatilag nincs beleszólási lehetősége a konszern döntéseibe. Az OMV vezetése nemrég bejelentette, hogy Közép-Európában finomítók vásárlása helyett a töltőállomás-hálózat bővítésére helyezi a hangsúlyt, ugyanis a kőolajipari konszerneket várhatóan a jövőben itt fenyegeti szűk keresztmetszet. A Der Standard cikkírója szerint kérdés ugyanakkor, hogy ez elegendő-e a térségben mutatkozó konszolidációs nyomás kivédéséhez, amiért a finomítók túlkapacitásai mellett a helyi szereplők gyenge anyagi helyzete okolható, ráadásul a térségben túl sok feldolgozó működik. Az OMV stratégiai hiányosságai miatt a konszern részvényei az ágazati összehasonlításban alulértékeltek, és ezért felvásárlás fenyegeti a vállalatot. A lehetséges vevők között időről időre felmerül az ENI olasz kőolaj- és gázipari óriás - a világ hatodik olajmultija, ráadásul benfenntesek szerint az közel ötödét birtokló, Abu Dzabiban székelő IPIC kapva kapna egy vonzó ajánlaton.