A hír megjelenésével párhuzamosan - talán nem véletlenül - Vlagyimir Putyin kormányfő (képünkön jobbra) szokásos nyilvános televíziós fórumán az oligarchákat bírálta egyebek mellett azért, mert vagyonukat hazájuk helyett külföldön fektetik be. A Vedomosztyi gazdasági lap birtokába került dokumentumok szerint a pénzügyi tárca Dmitrij Medvegyev államfő (képünkön balra) kezdeményezésére dolgozta ki az új szabályozást, amelynek az a lényege, hogy az ilyen értelemben offshore országokban bejegyzett cégek tulajdonosai nem a kettős adóztatásról szóló egyezmény alapján adóznának Oroszországban, hanem a hazai adótörvények szerint. Így nem tehetnék meg azt, hogy például kisebb nyereségadót fizessenek külföldön, mint odahaza. Szakértők szerint a változtatás elsősorban a Cipruson bejegyzett, de Oroszországban tevékenykedő vállalatokat érinti - ez az ország a között a 75 ország között van, amellyel Moszkvának van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye -, minthogy például az ilyen cégek mindössze 5 százalékos osztalékadót fizetnek, szemben a 15 százalékos orosz közteherrel. A hivatalos statisztikai adatok szerint 2008-ban 56,9 milliárd dollár ciprusi befektetés érkezett Oroszországba, ami 22 százaléka a tavalyi teljes tőkebeáramlásnak. Idén az első kilenc hónapban 5,2 milliárd dollár érkezett a szigetországból, ami 10 százaléka a teljes összegnek. A törvényjavaslat bírálói szerint nem jó ötlet a válság vége előtt növelni a vállalatok adóterheit, ráadásul sok esetben nem lehet kideríteni, hogy valójában kinek a zsebébe kerül az offshore cégen át kivett jövedelem. A Vedomosztyi szerint csak azok esetében van erre esély, akik felfedték a kilétüket a hatóságok előtt, igaz, az adóhivatal minden további nélkül kérhet információt ciprusi társszervétől. Azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy sok orosz a vállalkozásából kedvezőbb feltételekkel kivett pénzét ismét oroszországi befektetésekre fordítja. A meggazdagodás állt a középpontjában Vlagyimir Putyin mondandójának is a tévében közvetített kormányfői fórumon, amelyen igyekezett érzékeltetni, hogy ő az az ember, aki megmentette Oroszországot a válság legsúlyosabb következményeitől. Mint mondta, túl nagy a szakadék a gazdagok és a nincstelenek között, és konkrét példákat sorolva hevesen bírálta azokat az orosz üzletembereteket, akik ahelyett, hogy saját hazájukban fektetnék be pénzüket, külföldi beruházásokat indítanak.