Az élelmiszerárak robbanása lehet a következő olyan krízis, amellyel a feltörekvő gazdaságoknak szembesülniük kell, még annak ellenére is, hogy a kötvény- és részvénypiacaik emelkednek az eurózónás adósságválság enyhülését követően - írja a Reuters egy elemzésében.


Az Oroszország által bejelentett gabonaexport tilalom (erről bővebben itt olvashat) csúcsra hajtotta a búz árát az árutőzsdéken. A búza szeptemberi jegyzése 6,4 százalékkal 8,36 dollárra emelkedett vékánként (1 véka=36,35 liter) pénteken hajnalban a chicagói árutőzsde elektronikus kereskedésében, ami 2008 októbere óta a legmagasabb szintet jelenti. Az orosz bejelentést követően a rizs és a kukorica ára is megugrott, az előbbi 2,8, utóbbi pedig 4,5 százalékkal drágult.


Június elején még csak 4,25 dollárba került egy véka búza, és ágazati elemzők nem tartják kizártnak, hogy néhány héten belül akár 10 dollár közelébe is felkúszhat az ár. Ehhez azonban azt is hozzáteszik, hogy a romló terméskilátások mellett a spekuláció is jelentős szerepet játszik a drágulásban: hatalmas pénzek áramlanak a határidős árutőzsdékre.

Nem állnak meg az árak?

A búza ára több, mint 50 százalékkal emelkedett június óta, és a Reuters elemzése szerint vélhetően további drágulás várható a szűkösebbnek mutatkozó kínálat miatt.


Az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása miatt az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közel 4 százalékkal csökkentette az idei gabonatermésekre vonatkozó előrejelzését 651 millió metrikus tonnára a júniusi 676-ról. Bár a szervezet szerint a világ gabonatartalékai csökkenhetnek, amennyiben a súlyos aszály folytatódik Oroszországban, Európa egyik legfőbb gabonaexportőrénél, de az ellátást egyelőre nem látják veszélyeztetettnek.


Oroszország a világ gabonaexportjának közel 15 százalékát adja, és a világ egyik legnagyobb exportőrét érintő hiány jelentősen élénkítheti a keresletet a termény iránt. Ráadásul befektetők attól tartanak a CNN Money szerint, hogy a világ más részein is felléphetnek hasonló problémák az aszály miatt, így például Kanadában és Ausztráliában, ahol idén szintén kevesebb terménnyel lehet számolni.


A főbb exportáló országokban tapasztalható terméskiesés, valamint a búza árának folyamatos emelkedése azonban felerősíti azokat az aggodalmakat is, hogy megismétlődhet a 2007-08-as élelmiszerválság, amely több országban kamatemelésekhez, az infláció növekedéséhez, tüntetésekhez és egyes államokban rendkívüli korlátozásokhoz vezetett.


A FAO elemzői ugyanakkor úgy vélik, hogy most sokkal kiegyensúlyozottabb a búzapiac, mint akkor: két rekordév után számottevő tartalékok halmozódtak fel, amelyek ellensúlyozni tudják a mostani terméskiesést.


A feltörekvők ihatják meg a levét


Az emelkedő gabonaárak hatásait leginkább a feltörekvő gazdaságok érezhetik meg, ahol könnyen magasabb inflációban és kamatemelésekben csapódhat le az áremelkedés hatása, hiszen ezekben az országokban az inflációs kosárban jellemzően nagyobb súllyal vannak jelen a gabonaárak, így akár néhány százalékpontot is hozzáadhatnak az inflációs rátához.


A nyugati gazdaságokban jellemzően 20 százalék körül szerepel az inflációs kosárban a gabonafélék aránya, míg a feltörekvő országokban ez 30 százalék körül van.


A gabona árának emelkedése azonban más termények árára is kihathat, a búza drágulásával ugyanis előfordulhat, hogy a fogyasztók több rizst vásárolnak. A rizs iránti kereslet megugrása pedig a közel-keleti és ázsiai piacokra helyezhet nagyobb nyomást.


A FAO szerint a globális készletek megfelelő szintjével megelőzhető lehet egy 2007-08-hoz hasonló válság.



Monetáris szigorítás és magasabb infláció jöhet

Elemzők és befektetők a feltörekvő gazdaságok esetében már most szigorúbb monetáris politikára készülnek, míg az USA-ban egy újabb mennyiségi monetáris lazításra számítanak.


Az elmúlt időszakban az élelmiszerekre nehezedő nyomás már most is agresszív emelésre kényszerített néhány jegybankot az áremelkedés megelőzése érdekében. Ilyen lépésre kényszerült már például az indiai jegybank, amely az irányadó rátáját március óta már négyszer emelte, összesen 100 bázisponttal, 5,75 százalékra. Elemzők további szigorításokkal számolnak, főleg az emelkedő élelmiszerárak következtében.


Oroszországban elemzők a magasabb gabonaárak várható emelkedése miatt már kamatemelésre spekulálnak. Egyes vélemények szerint a központi bank még ebben az évben kamatot emel, miután 2009 áprilisában 7,75 százalékos rekord alacsony szintre vitte az irányadó rátát.


Az éves infláció Oroszországban 5,5 százalék, de a Danske Bank további inflációs kockázatokat látva a jövő nyárra akár 15 százalékos áremelkedést is elképzelhetőnek tart.


A BNP Paribas egyik Reutersnek nyilatkozó feltörekvő piaci stratégája szerint Kelet-Európában Lengyelország lehet érzékeny az élelmiszerárak növekedésére és az inflációra, amely monetáris kiigazítást is maga után vonzhat.

Magyarországon egyelőre még nem kell félni az árak megugrásától. A Solar Capital elemzője az InfoRádiónak azt mondta: az élelmiszerek árában akkor érvényesíthetik az emelkedést, ha hosszabb távon ilyen drága marad a búza.

Leértékelődés és felértékelődés a devizapiacon

A nagyobb infláció és a magasabb kamatok a kötvényárakat levihetik és a vállalati hitelezésre is hatással lehetnek, elolvasztva ezzel a részvénypiacok nyereségeit.

A devizapiaci hatásokat tekintve az élelmiszert importáló országok fizetőeszközei nagyobb eséllyel értékelődhetnek fel a magasabb élelmiszerárak elleni küzdelem miatt.


A nagy gabonaexportőr országok devizái közül a gabonaárak emelkedése miatt elemzők figyelmének középpontjába került már például az ukrán hryvnia, amely már az elmúlt hónapokban is emelkedett a javuló gazdasági mutatók hatására.  Elemzők a deviza további drágulával számolnak.


A rubel szintén emelkedhet, ha Oroszország gabonaimportra szorul, bár Oroszország átmeneti exporttilalmat rendelt el csütörtökön - írja a Reuters.