Akár téli, akár nyári olimpiáról van szó, közös bennük, hogy a rendezési költségek mindig elszállnak - derül ki a Világgazdaság összeállításából. A 2006-os torinói téli versenyek megtartása érdekében az olasz kormánynak többször is a zsebébe kellett nyúlnia, hogy kiegészítse a szűkössé váló büdzsét, a 2014-es Szocsiban tartandó téli játékoknak pedig, mint az már mostanra kiderült, az ingatlanberuházásait tervezték messze alul. A 2004-es athéni nyári játékokról köztudott, hogy anyagilag igen rosszul sültek el: csak az infrastrukturális beruházások a tervezett 4,6 milliárd dollár helyett 10 milliárdba kerültek. Nemrégiben kavart botrányt a 2012-es londoni olimpia büdzséjének felborulása. Jelenleg a pályázati összeg négyszeresénél tartanak és szakértők szerint a végösszeg 29,5 milliárd dollár lesz. Prága, amely 2016-ra benyújtotta pályázatát, 136 milliárd koronából, azaz 8,07 milliárd dollárból akar olimpiát rendezni. Ez igen optimistának látszik az előbbiek tükrében. Budapest a tavalyi hatástanulmány szerint 2020-ra készülhet fel, és 5000 milliárd forintos (29 milliárd dolláros) költséggel számolhat, aminek tizede lenne a rendezési költség, a többi "itt maradó" infrastrukturális beruházásra menne el.