Az egyre gyakoribb és súlyosabb extrém időjárási események évente 328 milliód euró (421 milliárd dollár) kiadást okozhatnak az emberiségnek - állítja a Vöröskereszt és az Európai Bizottság (EB) közös jelentése, amelyet a CNBC idézett. A természeti csapások életeket követelnek és elpusztítják az emberek vagyonát, sokszor olyanokat sújtva a leginkább, akik amúgy is nehéz körülmények között élnek - kommentálta a jelentést Kristalina Georgieva, az EB humanitárius segítségnyújtásért is felelős biztosa.

A tanulmány készítő két szervezet célja, hogy kampányt indítson a jobb felkészülés érdekében. A helyzet súlyosságát statisztikai adatokkal támasztják alá. Ezek szerint az elmúlt húsz évben a világ minden táján 4,4 milliárd ember szenvedett valamilyen súlyos természeti csapás miatt. A halálos áldozatok száma 1,3 millió, a gazdasági veszteség értéke 1,5 ezer milliárd euró volt. A Vöröskereszt számításai szerint minden 77 eurócent, amelyet biztosításra költöttek, a kockázat mérséklésével 11,47 euró megtakarítást hozott.

Idén csak Európában számos ország szenvedett az árvizektől. Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában egész régiókat érintett ez a természeti katasztrófa, amely több tucat ember halálát okozta mindkét országban. Boszniában kétmilliárd euróra, Szerbiában 1,5 milliárd euróra becslik a károk összegét. Az év elején Nagy-Britanniában hatezer lakást rongáltak meg a heves viharok. A szigetországban soha nem látott mennyiségű esőt hozott a január, amit februárban árvizek követtek.

Klímaváltozás nélkül is

A Vöröskereszt és az Európai Bizottság jelentésének publikálását ugyan az ENSZ hét eleji klímavédelmi konferenciájához igazították, ám a felmérés nem feltételez közvetlen kapcsolatot a globális felmelegedés és a szokatlan időjárási jelenségek között. Ugyanakkor megállapítja, hogy 2015-től kezdve évente átlag 375 millió ember szenvedhet a Föld légkörének felmelegedésével összefüggő természeti jelenségek miatt.

A Global Commission on the Economy and Climate szervezet a múlt héten hozta nyilvánosságra azt a tanulmányát, amelyben igyekezett megcáfolni egy régi feltételezést a klímaváltozással kapcsolatban. Nevezetesen azt a hüvelykujjszabályt, amely szerint a káros jelenség elleni intézkedések és a gazdasági növekedés elősegítése ellentmond egymásnak. A jelentés szerint a szén-dioxid-kibocsátást szolgáló fejlesztések éppen ellenkezőleg hatnak, lendületet adnak a gazdaságnak.

Energiafogyasztás

A világgazdaság energiafelhasználása harmadával nőhet 2030-ig - állítja Felipe Calderon, volt mexikói államfő, a globális klímabizottság elnöke. A következő másfél évtizedben a világ országaiban 90 ezer milliárd dollárt fognak költeni infrastruktúra-fejlesztésre. Ezek a beruházások a városi rendszereket, a föld kihasználását és az energiaszolgáltatást is érinteni fogják. Az olyan energiaügyi aktivisták számára, mint Calderon, ez lehetőséget nyit a szén-dioxid-kibocsátó technológiák lecserélésére.

Eközben figyelembe kell venni a károsanyag-kibocsátásban mutatkozó óriási különbségeket. Calderon szerint az egyesült államokbeli Atlanta magán- és tömegközlekedése tízszer több szennyező anyagot bocsát a levegőbe, mint a spanyolországi Barcelona közlekedési rendszere. A különbség oka, hogy az amerikai metropoliszt kiterjedt elővárosi hálózat veszi körül és tömegközlekedése hiányos, miközben a második legnagyobb spanyol városban tudatosan tömik a pénzt a tömegközlekedés fejlesztésébe.