A válságot kormányzati kudarc okozta (Urbán)

Az Amerikából kiindult válságot alapvetően a Washington által felpumpált lakáspiaci buborék kipukkadása okozta, nem pedig bankok felelőtlen hitelezése - véli az OTP volt vezérigazgató-helyettese.
Ádám Viktor, 2010. március 18. csütörtök, 10:20
Fotó:

A válság az amerikai kormányzati intézkedések által felpumpált lakáspiaci buborék kipukkadásának, másrészt pedig a kipukkadást követő hisztérikus pénzpiaci reakcióknak (likviditási válság) és az arra való szabályozó reakcióknak volt a következménye - mondta a CEU Business School mai konferenciáján Urbán László, az Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora, az OTP volt vezérigazgató-helyettese.

Az EBRD igazgatóságába nemrégiben kinevezett szakember szerint az amerikai lakáspiaci buborék alapvetően kormányzati kudarc volt, nem pedig a fogyasztói túlkereslet, a fogyasztási célból féktelenül felvett hitelek következménye. Számos kormányzati törekvés volt ugyanis arra, hogy a bankok növeljék a hátrányos helyzetűeknek szóló hitelek kihelyezését, azaz a subprime hitelezést.

A mainstream vélemények szerint a kormány megmentőként lép fel, erősebb szabályozással, holott korábban épp az adminisztráció és a bíróságok nyomták kifejezetten a subprime hitelezés irányába a bankokat.


Alan Greenspan korábbi Fed-elnök 1987-től 2000-ig sikeresen küzdött a kamatok lefaragásával a gazdaság visszaesése ellen - ez is hozzájárult a buborékfújáshoz.

A lakáspiaci buborék kidurranása után a tömeges fedezetlen shortolás öngerjesztő spirálként okoztt hisztérikus árfolyamzuhanást a pénzpiacokon - mondta Urbán.


Hozzátette: az irracionális szabályozói magatartás a piaci hisztériát követve prociklikusan szigorúbb fogyasztóvédelmi- és tőkekövetelményeket határozott meg, tovább mélyítve a válságot. A szigorúbb tőkemegfelelési követelmények a valóságosnál rosszabb helyzetűnek mutatták ugyanis a bankokat, ráadásul olyankor emelték a tőkemegfelelelési mutatót, amikor nem volt likviditás a piacokon.


A politikusok populista hangulatkeltéssel élve bővítették az állami kontrollt és befolyást a pénzügyi szféra felett, ami viszont komoly veszélyt jelent a kilábalás tekintetében. Az USA kormánya végül a bankmentésen dollármilliárdokat keresett, holott általában azt hangsúlyozzák, hogy milyen sokba került az adófizetőknek a pénzügyi szektor megsegítése.

Urbán hangsúlyozta: az alapvető globális egyensúlytalanások korrekciója terén az árfolyamkorekción kívül semmi lényeges nem történt.

A szakember szerint a bizalom visszatérése, az árfolyamok korrekciója, a fizetési mérleg többlettel rendelkező országok (Kína, Japán, Németország és az olajexportőr országok) belső keresletének növekedése, valamint - legfőképpen - a termelékenység folytatódó növekedése lehet a fellendülés potenciális motorja. Hozzátette: a spórolós japán és a német fogyasztókat nem lehet gazdaságpolitikával nagyobb fogyasztásra ösztönözni.


Mindebből az következik, hogy a világgazdaság magához tér, de nincs szó új modellről, hanem a válság előtti, ám annál kevésbé dinamikus pályára áll vissza.

Ahhoz, hogy a jüan felváltsa a dollárt, és Kína önmagában gőzhengerré váljon, az kellene, hogy átálljon az amerikai irányú export vezérelte növekedésről a belső kereslet vezérelte növekedésre. Ehhez viszont a jüan felértékelődését kellene engednie, ám ennek semmi jele nincs - hangsúlyozta Urbán.

HOZZÁSZÓLÁSOK