Elpártoltak a svéd járványkezelés atyjától, de tudja, mi a válasz

Jelentősen csökkent az eddig igen népszerű Anders Tegnell járványügyi szakértő, a svédországi laza válságkezelés atyjának népszerűsége, de még mindig nagyon magas. Tegnell szerint minden országban váratlanul súlyos helyzet alakult ki ősszel, így mindegyik módszer kudarcot vallott.
Komócsin Sándor, 2020. december 17. csütörtök, 11:33
Fotó: AFP

Anders Tegnell azzal vált híressé és igen népszerűvé az egész világon, hogy a tanácsait követő svéd kormány nem erős korlátozásokkal, hanem lazább intézkedésekkel próbálta útját állni a koronavírus-járvány terjedésének. A szabadságuk korlátozását nehezen tűrő emberek körében rajongótábora alakult, követői közül volt olyan, aki a karjára tetováltatta Tegnell arcmását (képünkön), ám a járványguru népszerűsége saját hazájában nagyot romlott az utóbbi időben - idézi a Bloomberg az Ipsos és a Dagens Nyheter friss közvélemény-kutatásának eredményét.

Az októberi adatokhoz képest 13 százalékponttal, 59 százalékra esett a virológus-járványszakértő bizalmi mutatója, miközben munkaadója, a svéd közegészségügyi hivatal sem úszta meg a népszerűségvesztést. A hivatal bizalmi mutatója 68 százalékról 52 százalékra zuhant. A svéd válságkezelés társadalmi megítélése negatív spirálban zuhan - értékelte az adatokat Nicklas Kallebring, az Ipsos elemzője.

Özönlő betegek

A felmérést megelőzően a kórházi dolgozók egyre többet panaszkodtak arra, hogy nem tudják ellátni a rengeteg koronavírus-beteget, akik elárasztották az egészségügyi intézményeket. A hatóságok versenyfutásra kényszerültek a járvány terjedésével és élesíteniük kellett a biztonsági tartalékokat. Svédországban Tegnell javaslatai alapján az emberek jórészt még mindig maszk viselése nélkül élhetik az életüket, a boltok, a vendéglők és a konditermek nyitva tartanak.

A járványguru kitart stratégiája mellett, egyebek mellett azzal érvel, hogy nincs kézzel fogható bizonyíték az arcmaszk hatásosságára a vírus terjedésével szemben. A TV4 televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy senki sem tudja, kudarcot vallott-e a svéd járványkezelés vagy a világ országai általában bukták el a járvány megállítására tett próbálkozásukat.

Többé-kevésbé minden ország ugyanúgy kínlódik, a második hullámmal, mint Svédország. Több szempontból törésponthoz érkeztünk - fejtegette -, az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomás nagyon nagy, érthető, hogy a személyzet halálosan elfáradt, miután alig győzi a munkát. A járvány második hullámának brutalitása sok más szakértőhöz hasonlóan Tegnellt is meglepte.

Megszólalt a király

Az Ipsos/Dagens Nyheter felmérése szerint a hatóságok intézkedéseibe vetett bizalom új mélypontra, 34 százalékos elfogadottsági arányra esett, ami rossz hír. Minél kevesebben fogadják ugyanis el, amit "föntről" hallanak, annál valószínűbb, hogy fittyet hánynak a figyelmeztetésekre - mondja Kallebring, hozzátéve, hogy ennek az elkerülhetetlennél több halálos áldozat lehet a következménye.

A valamivel több mint 10 milliós lakosságú Svédországban eddig 7800-an hunytak el koronvírus-betegség következtében (ez lényegében megfelel a magyar adatnak), ami rosszabb a szomszédos skandináv országok hasonló mutatójánál. A helyzet odáig fajult, hogy XVI. Károly Gusztáv király szükségét érezte a megszólalásnak. Rettentő nehéznek látja a kialakult járványhelyzetet az országban, a kormány járványkezeléséről pedig azt mondta: "azt hiszem, kudarcot vallottunk".

HOZZÁSZÓLÁSOK