Az ECB folytatja az eszközvásárlási programot

Az Európai Központi Bank (ECB) csak akkor hagy fel kötvényvásárlási programjával, ha biztosnak látja, hogy az infláció támogatás nélkül is közeledik a bank által kitűzött célhoz - mondta hétfőn az ECB vezető közgazdásza.
Szász Péter, 2018. január 29. hétfő, 17:18

Peter Praet, az úgynevezett mennyiségi könnyítési program egyik kidolgozója egy brüsszeli pénzügyi találkozón arra reflektált, hogy az ECB igazgatótanácsának néhány tagja egyre hangosabban sürgeti a program lezárását, többek közt azzal érvelve, hogy az ingyen pénz elősegíti buborékok keletkezését az ingatlan- és a kötvénypiacon - írja az MTI.

Praet hangsúlyozta, minden döntés előtt az ECB-nek szilárdan bíznia kell abban, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme közelít a két százalék közvetlen közelében lévő inflációs célhoz.

Az euróövezeti infláció 1 százalék fölött van, de várhatóan még évekig nem emelkedik az inflációs cél közelébe.

A közgazdász hozzátette: az ECB még nem döntötte el, hogy fokozatosan vagy egy lépésben vezesse-e ki a kötvényvásárlási programot.

Az ECB kormányzótanácsa múlt csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamaton, és bejelentette, hogy a havi 30 milliárd eurós eszközvásárlási program szeptember végéig folytatódik, és szükség esetén időben és méretében kiterjeszthető.

Mario Draghi, az ECB elnöke az ülés után kijelentette: továbbra is szükség van a monetáris stimulusra, mert az infláció visszafogott és középtávon is csak fokozatosan emelkedik. Hozzátette, hogy az ülésen nem került szóba a kötvényvásárlási program lezárása.

Az ECB 2015 márciusában kezdte meg a kötvényvásárlási programot, hogy pénzbőséget teremtve ösztönözze a gazdaságot, és megakadályozza, hogy krónikussá váljon az alacsony vagy negatív infláció. A programot azonban előbb-utóbb be kell fejezni, mert elfogynak a megvásárolható kötvények, de azért is, mert az ultralaza monetáris politikának az ECB igazgatóságán belül tekintélyes ellenzéke van. Különösen német részről hangsúlyozzák, hogy az ingyen pénz lehetővé teszi a kormányok számára a szükséges reformok késleltetését és kiiktatja a rendszerből a saját erőfeszítésre támaszkodó öngyógyulás lehetőségét. Az ECB így egyfajta stabilitást teremt ugyan, de a versenyképességet károsító módon.

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke kezdettől fogva különösen kritikus a mennyiségi könnyítési programmal szemben, hangsúlyozva, hogy az ilyen eszközvásárlások "elmossák a határt a monetáris és a fiskális politika között".

A kép forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK