Jelenleg 22 szélenergia-projekt fut az országban, aminek köszönhetően a 78 megawattos éves termelés a jövőben 660 megawattra ugrik fel. A szélerőművek gyártásában is jeleskedik a balti nemzet: hat vállalat foglalkozik alkatrészgyártással és -exporttal. Komoly szerepet szánnak a kutatásnak és fejlesztésnek is: jelenleg egy új turbina kifejlesztésén dolgoznak, amely 15-20 százalékkal olcsóbban termelne áramot a jelenlegi modelleknél.
A szélenergián kívül más alternatív energiaforrásokra is koncentrálnak: májusban egy finn cég egy 64 millió eurós beruházás keretében nyitott meg egy bioüzemanyaggal és tőzeggel működő erőművet - az üzem hazai gyártású nyersanyaggal működik, ami egyrészt munkahelyeket teremt, s mivel a megtermelt áram egy részét Lettországnak adják el, növeli az ország exportbevételeit.
Az energiaiparon kívül más terveket is dédelgetnek az észtek: céljuk például, hogy Tallinn a régió pénzügyi központja legyen. A tallinni önkormányzat terve - amit a kormány is támogat -, hogy, kihasználva a kedvező szabályozási környezetet, vagyonkezelési és private banking szolgáltatásokat honosítson meg a fővárosban. A jogszabályokon ugyan van még némi "csiszolnivaló", de ezt követően akár egy éven belül jelentős hatása lehet a pénzügyi szolgáltatások piacának az ország gazdaságára - véli a pénzügyi tanácsadó cég, a Cicero Capital vezérigazgatója.
Szintén potenciális kitörési pontot jelenthet a logisztika - teszi hozzá a vezérigazgató. A tallinni kikötő régebben fontos szerepet töltött be az orosz olaj exportjában, mára azonban ez jelentőségét vesztette. Az utóbbi időben új lehetőségek nyíltak meg a kikötő előtt, például a kínai termékek innen juthatnának el az unióba. Kínából Kazahsztánon és Oroszországon keresztül szállítanák a konténereket a balti állam kikötőjébe.