Az offshore nem halt meg, csak átalakult

Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás, mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más, elsősorban üzleti és biztonsági célok veszik át – véli a Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza.
Domokos László, 2017. december 16. szombat, 07:40
Fotó: Istockphoto

A fejlett országok sokféle intézkedéssel próbálják elejét venni annak, hogy a forró pénzeket adóparadicsomokba menekítésék. Megszűnt ezáltal az igény arra, hogy vállalkozások jövedelmeiket és tevékenységeiket külföldi cégekbe csoportosítsák át? Korántsem - állapította meg Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza.

Véleménye szerint a külföldi cégalapítások mögött jelenleg inkább üzleti és biztonsági, mintsem elsődlegesen adózási megfontolások állnak.

  • A magyar vállalkozók az általuk érzékelt "országkockázat" miatt sokszor nagyobb biztonságban, külföldön szeretnék tudni személyes vagy cégvagyonuk könnyen mobilizálható részét.
  • Gyakran merül fel külföldi társaság választása az üzleti világban befektetésösztönzési célzattal is - a befektetők szívesebben fektetnek be ugyanis egy olyan cégen keresztül, amelynek jogrendszerét ismerik és amely által komfortosabban érezhetik magukat.
  • Elképzelhető a külföldi cégalapítás mögött más üzleti szempont is: sok szolgáltatás vevője preferálja például, ha nem egy magyar céggel, hanem egy helyi vagy általa ismert jogi kultúrájú országban alapított társasággal kerül szerződéses viszonyba.

A kifejezett adóelőny elérése helyett jelenleg sok esetben pusztán az a cél, hogy a vállalkozás a magyarországinál "nem rosszabb" adózási körülmények közé kerüljön, vagy az adófizetési kötelezettségét elhalaszthassa. Nem lényegtelen adózási szempont a külföldi működéssel kapcsolatos belföldi adókockázatok elkerülése sem.

És hol?

Az adózás mellett a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás a legfőbb szempont, hogy mely országban érdemes létrehozni egy ilyen társaságot. A főbb célországok jelenleg a következők:

  • Egyesült Arab Emirátusok: Bár az ott létrehozott cégek teljes adómentességet élveznek, Magyarország mégis kötött velük adóegyezményt és ezáltal az ott elért jövedelmeket nem terheli Magyarországon többlet-adóteher.
  • Klasszikus európai holdingországok (Hollandia, Luxemburg, Anglia, Svédország): Az osztalék és árfolyamnyereség adómentessége miatt az ezen országokban létrehozott cégek különösen alkalmasak holdingfunkcióra. Ha azonban a holdingcégben bankbetétbe vagy értékpapírba fektetendő szabad pénzeszköz halmozódik fel, úgy az ezen realizált hozamot sokszor magasabb (20-25 százalékos) társasági adó terheli.
  • Málta: Az ország továbbra is kellemes adózási feltételrendszert biztosít. Az osztalék és cégeladás nyeresége adómentes, az egyéb tevékenységek nyereségét terhelő 35 százalékos adó pedig egy speciális visszatérítési szabályrendszer igénybe vételével 5 százalékra vihető le.
  • Lichtenstein: A törpeállam a közeljövőben újra népszerűvé válhat. Az ország Lichtenstein már évekkel ezelőtt leiratkozott az offshore-helyszínek feketelistájáról azzal, hogy 12,5 százalékos társasági adót vezetett be és kettős adóztatási egyezményt is kötött hazánkkal.
  • Hongkong, Szingapúr: Ezen országok territoriális adórendszereket működtetnek, azaz csak a külföldön végzett tevékenységeket adóztatják. A használatukkal és a tevékenységgel kapcsolatosan azonban fokozott óvatosság ajánlott - különösen az átminősítési kockázatok miatt.

Hogyan?

A formálisan külföldön alapított, de ténylegesen itthonról irányított cégeket az adóhatóság magyar illetőségűvé minősítheti (lényegében erről szólt a Docler-ügy). Ha az adóhivatalnak egy külföldi céget sikerül magyar illetőségűvé minősítenie, akkor a cégre kiszabható mindazon adó, amelyet tevékenysége után Magyarországon meg kellett volna fizetnie.

Sokáig tartotta magát az a gyakorlat, hogy az átminősítés elkerüléséhez elegendő, ha a külföldi cég igazgatói többségükben külföldiek. Erre alapozni azonban ma már kockázatos, különösen a külföldi igazgatók több száz másik cégben töltenek be hasonló tisztséget, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy tényleges szerepük a külföldi cég irányításában nincsen. Biztonságosabb, ha a külföldi cég igazgatóságába a hazai cégtulajdonos egyáltalán nem kerül be, a külföldi igazgatók pedig lehetőség szerint ténylegesen és bizonyíthatóan részt vesznek a cég irányításában. Ha pedig a tulajdonos a külföldi cégének vezetését semmi esetre sem tudja vagy akarja kiadni a kezei közül és igazgatóvá kíván válni, akkor érdemes évente néhány alkalommal felkeresnie a cégének székhelyét és a céggel kapcsolatos aláírni valóit, egyéb teendőit ezeknek a kiutazásoknak az idejére halasztania - tanácsolja Csővári.

Jelentősége van továbbá annak is, hogy milyen tevékenység ellátására hozzák létre a külföldi céget, Ha ugyanis a vállalkozás nagyobb számú szerződés megkötését és előkészítését, tárgyalását vagy más folyamatos, rendszeresen ellátandó feladatokat kíván meg, úgy az átminősítési kockázatok elkerülése érdekében mindenképpen szükséges, hogy a külföldi cég megfelelő tárgyi és személyi infrastruktúrával legyen ellátva.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Marzipan, 2017.12.16 09:41

Orbán üzent Simornak: nem ülhetnek offshore-lovagok az MNB-ben
Tovább gyűrűzik a botrány Simor offshore cége körül
Offshore-kiűzetés: Simor András cégügyei
Szijjártó: Simor nem igazolta, hogy eladta off-shore cégét
Szijjártó nekiment Simornak - terítéken az offshore-ügyek
Lezárulhat Simor offshore-vizsgálata
Parlamenti bizottság előtt Simor off-shore ügye

Csak néhány cím a Simor-korabeli sajtóból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rotaryfun, 2017.12.16 08:44

Zorbánnak semmi baja az offshore cégekkel már 7 éve :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarosPifta, 2017.12.16 08:27

"az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét"
Tényleg? Ez komoly? :DDDDDDDDDD
Tele van a közbeszerzés offshore cégekkel. Nem baj, tudjuk, hogy mindig hazudnak, ezért biztos információval rendelkezünk, mert mindennek az ellenkezője az igaz.
Rendszerváltás mi? :DDDD
H - mint hazugság, szerintem ezért lett az országjelzésünk a H.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html