Baráti pofon landolhat Trump arcán

Japán irányításával mégis működésbe léphet az a csendes-óceáni szabadkereskedelmi rendszer (TPP), amelyből Donald Trump első elnöki intézkedései egyikével kiléptette az USA-t. Kína is igyekszik kiszimatolni a lehetőségeket.
Komócsin Sándor, 2017. március 15. szerda, 14:41

Szemben a korábbi pesszimista hangokkal Trans-Pacific Partnership (TPP) ázsiai szabadkereskedelmi megállapodást aláíró 11 ország a 12. tag, az USA nélkül is folytathatja az együttműködést azt követően, hogy az új washingtoni adminisztráció kivonta az észak-amerikai országot a partnerségből - írta a CNBC. Az Egyesült Államok vezető szerepét Japán veheti át - adta közre a hírportál Deborah Kay Elms, az Asian Trade Centre tanácsadó cég igazgatójának véleményét.

Ha jól belegondolunk, az TPP nem sokat hozott a többi tagállamnak az USA viszonylatában, mivel az ország piaca már most is nagyon nyitott - fogalmazott a szakértő. Valójában az Egyesült Államok kezdeményezésére összehozott megállapodás fő célja az volt, hogy a többi ország - Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Szingapúr, Új-Zéland és Vietnam - megnyissa a piacait az USA cégei előtt.

Jó lesz ez

A helyzet az - folytatja a szakértő -, hogy a maradék országoknak jó hozzáférést biztosít a TPP egymás piacaihoz, még akkor is, ha "csonkán", az USA részvétele nélkül vezetik be. Végül is nyolc évet szántak rá, hogy összehozzák, legyűrve eltérő szabályozási környezeteiket és szabványaikat.

Kritikus pont, hogy Japánnak át kellene vennie az USA vezető szerepét, amivel meghatározó pozícióba kerülhetne az ázsiai kereskedelem szabályozásában. A kihívás számukra az, hogy ez a helyzet szokatlan lenne a szigetországnak, miután a többi ország nem tekinti Japánt a régió vezető államának - magyarázza Elms.

Jön Kína és Dél-Korea

További fejlemény, hogy Kína és Dél-Korea is jelezte érdeklődését a TPP-vel kapcsolatos e heti tanácskozás iránt. Ez erősíti azt a lehetőséget, hogy Kína veszi át a vezető szerepet a régió kereskedelmének alakításában, kihasználva Washington visszahúzódását.

Peking szokásához híven óvatos: nem kíván csatlakozni magához a TPP-hez, hanem "csupán" az ázsiai-csendes-óceáni térségben zajló kooperációt mozdítaná elő. Ezért a chilei tanácskozáson nem Kínáé lesz a vezető szerep - hangsúlyozza Elms, ami utat nyithat az előbb említett forgatókönyv, Japán előtérbe kerülése előtt. Adott a lehetőség, hogy a TPP-t mint egy jól kialakított szabványt állítsák az ázsiai térség országai elé vagy kidobják az egészet a szemétbe.

Van másik

További fontos körülmény, hogy a TPP mellett van egy másik ázsiai szabadkereskedelmi kezdeményezés is, az ASEAN vezetésével formálódó átfogó regionális gazdasági partnerségi megállapodás (Regional Comprehensive Economic Partnership - RCEP). Ennek Kína partnerországa - így mondhatni, a TPP és a RCEP körüli sertepertéléssel két vasat tart a tűzben. (Az ASEAN tagjai Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam.)

Ha a TPP-t nem tartják életben, az hátszelet adhat a RCEP-nek, amelyet a szakértők egyszerűbbnek tartanak a TPP-nél. Az utóbbi két tagja, Chile és Peru máris jelezte érdeklődését a másik szabadkereskedelmi rendszer iránt is. Ha viszont mindkettő virágzásnak indul, azzal Ázsia válna a világkereskedelem éllovasává és kihasználhatná, hogy a világ más részeit bezárják a protekcionista törekvések.

HOZZÁSZÓLÁSOK