Bebukhat a jogi csodafegyver a szomszédban

Az ügyészek mozgásterét korlátozó újabb javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé a Bukarestben kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció, miután tavaly tavasszal a több százezres korrupcióellenes óriástüntetések miatt a kormánypártok elnapolták a büntetőtörvénykönyv (Btk.) és eljárásjog módosítását - írja az MTI.
Szabó Dániel, 2018. április 19. csütörtök, 14:26
Fotó: Pixabay

Romániában példaértékű intézmény a Korrupcióellenes Speciális Ügyészség (DNA), amely hatékonyan lépett fel a politikusok visszaélései ellen. Felmerült azonban, hogy különleges jogkörei miatt visszaélésre alkalmas a szervezet, túlságosan beleavatkozik a politikába. A kormányzó szociáldemokraták ezért újra megpróbálják visszanyírni jogköreit.

A DNA fontosságát jól mutatja, hogy Románia a nemzetközi rangsorokban folyamatosan javított helyezésén, mivel csökkent a korrupciós kockázat. Hatékonyságára jó példa, hogy a magyarországihoz hasonló korrupciós ügy, amely a Microsoft szerződéseivel volt kapcsolatos, a szomszédos országban több tucat korábbi kormánytag, minisztériumi dolgozó és vállalkozó megvádolásával végződött.

Viszont épp ez az, ami miatt a DNA jogköreit a regnáló PSD-ALDE baloldali kormány visszanyírná. Tavaly novemberben már neki futott ennek, de akkor tömegtüntetések, valamint a tervezet jogi kritikái miatt akkor visszavonták. Most egy új, szolidabb változatot terjesztették be vitára a román parlamentnek.

Durva, de már nem annyira

Az igazságszolgáltatási törvénynek módosítását előkészítő, Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság csütörtökön úgy döntött: egyelőre kéthetes szakmai vitát nyit a több mint kétszáz módosító javaslatot tartalmazó képviselői indítványról, melynek bizottsági véglegesítését csak májusban kezdi meg.

A román kormánytöbbség szerint a Btk. és eljárásjog módosítása az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.

A jobbközép ellenzék viszont most is azt állítja: a csomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a kétkamarás román parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei - Liviu Dragnea szociáldemokrata, és Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnök - számára jelentenének mentőövet.

Még mindig túl sok visszaszorítás

Így például a kezdeményezők enyhítenének a hamis tanúzás büntetésének szigorán - amivel Tariceanut vádolják - és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre, olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva Dragnea is megpróbálhat majd megszabadulni az első ügyében jogerőssé vált felfüggesztett börtönbüntetésétől.

Klaus Iohannis jobboldali elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Btk. - egyébként szükséges - módosításai közé "a parlamentben ideiglenesen döntéshozói tisztséget betöltők számára készült" javaslatok is bekerüljenek.

Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha - a javaslatnak megfelelően - ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.

A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.

A fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2018.04.19 16:59

a sok artatlan politikus. nyomozasokat kell inditani, aztan majd eldol, hogy bunos, vagy nem bunos. egyebkent sem ertem, hogy az ott levo kepviselok miert akarnak egy olyan dolgon valtoztatni, mint a hamis tanuzas utani buntetes csokkentese? mi az indok, a csokkentes mellett?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html