Alekszisz Ciprasz görög kormányfő bedobott egy jó adag fűszert az európai parlamenti választások görögországi kampányába: kijelentette, hogy a választást a kormányzásáról szóló bizalmi szavazásnak tekinti - írta a Guardian. Hogy nem a levegőbe beszélt, azt alátámasztotta célzása arra, hogy amennyiben pártja, a baloldali Sziriza rosszul szerepel, előrehozott választások kiírását fogja kezdeményezni. Görögországban ősszel esedékesek a következő parlamenti választások.

Vasárnap arról szavaznak az emberek, hogy merre haladjon tovább az ország - fejtegette arra célozva, hogy a választók eldönthetik: támogatják-e azokat az adócsökkentéseket, nyugdíjkiegészítéseket és béremeléseket amelyeket a kormány a kampány utolsó szakaszában a következő egy két évre bejelentett. Elemzők szerint ezzel próbálja rábírni a voksolásra az elmúlt tíz év gazdasági válságától és hanyatlásától megcsömörlött embereket, akik vagy ki akarják hagyni az EP-választást, vagy az utolsó pillanatban döntik el, hova teszik az X-et.

Szokásos forgatókönyv

Ahogy a demokratikus rendszerekben mindenütt, az uniós választás Görögországban is lehetőséget ad a kormányukkal elégedetlen szavazóknak, hogy tiltakozó voksot adjanak le. Az először 2015 januárjában hatalomra került miniszterelnök fél éven át próbálta megszabadítani országát a 2011-ben kezdődött megszorító gazdaságpolitikától, amire azért kényszerültek rá, mert lelepleződött, hogy a 2010 előtti jobb- és baloldali kormányok az államháztartás kozmetikázásával vitték be az országot az eurózónába, illetve a 2004-es nyári olimpia megrendezésének költségei miatt elszállt az államadósság.

Amikor kiderült, hogy a de facto államcsődben lévő országot finanszírozó eurótagállamok nem hajlandók az enyhítésre és veszélybe került a görög euró, Ciprasz fordított egy nagyot politikáján: folytatta a megszorításokat, amire 2015 őszén parlamenti választásokon kért és kapott felhatalmazást. Ezután azonban éppen úgy járt, mint elődei: elkopott a népszerűsége és az októberi parlamenti szavazás előtt a közvélemény-kutatások a jobboldali ellenzék győzelmét jósolták. Erre válaszul kezdett osztogatásba, amit az ország hitelezői aggódva figyelnek.

Cikk-cakkban kampányolt

Ellenfele Kirijakosz Micotakisz, az Új Demokrácia harvardi diplomával rendelkező, 51 éves vezetője szintén a kormány teljesítményét minősítő népszavazásként tekint az EP-választásra. Azzal kampányolt, hogy egyesíteni kell a megosztott országot és "nagy politikai változásra" van szükség. Ezzel igyekszik begyűjteni a centrista szavazókat.

Ciprasz cikk-cakkban utazott az országban a kampány hajrájában, elővette a régi jól bevált receptet: az ország régi politikai és gazdasági elitjét okolta az emberek minden bajáért, merthogy ez taszította csődbe az államot. Egy héttel a szavazás előtt miniszterelnöki rezidenciáján fogadott 50 iskolai takarítót, akikkel beszélgetve bejelentette, hogy ha nem is azonnal, de egy éven belül 10 százalékos béremelésre számíthatnak. Egyikük a Guardiannak azt mondta: még egyetlen kormányfő sem hallgatta meg őket arról, mit szeretnének.

Zsugorodó különbség

A 45 éves kormányfő erőfeszítései nem tűnnek hatástalannak annak ellenére, hogy a görögök zöme lecsúszott a sorozatos megszorítások miatt. A GDP több mint negyede veszett oda és az ország visszafizethetetlen összeggel tartozik az eurótagállamoknak és az IMF-nek. Ciprasznak sikerült megállítania pártja és saját népszerűségvesztését. A Kapa Research piackutató cég friss felmérése szerint a Sziriza vezette Progresszív Szövetség balközép politikai csoport valamivel több mint három százalékpontra zsugorította lemaradását az Új Demokrácia mögött.

Miután a választók több mint 11 százaléka még nem döntötte el, kire szavaz, az EP-választás nyílttá vált: a végeredmény legalábbis sokkal szorosabb lehet, mint amilyennek korábban látszott. Ciprasz többször bizonyította, hogy képes meglepetést okozni kezdve említett 180 fokos fordulatától odáig, hogy össze tudta hozni a megegyezést a Görögországgal szomszédos volt jugoszláv tagköztársasággal, amely Észak-Macedóniára változtatta nevét. Az utóbbi időben sokszor ismételgette jelmondatát, miszerint "Az ember nem megy úgy a csatába, hogy azt gondolja, veszteni fog".