Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Carlos Ghosn távozása a Renault-Nissan-Mitsubishi autóipari szövetség éléről végzetes lehet a három cégnek, amelyek csak rossz megoldások közül választhatnak feszült viszonyuk rendezésére. A kérdés az, miként úszhatják meg a legkisebb sérülésekkel a nagy változást? - indítja publicisztikáját a Bloombergen David Fickling. Elemzésének tétele, hogy "ha valaki megfosztja a trónjától a királyt, az jó ha rendelkezik egy tervvel arra, mihez kezdjen az új helyzetben."

Ez utóbbi kihívás előtt áll Szaikava Hiroto, a Nissan Motor co. vezérigazgatója azt követően, hogy két évtizedes regnálás után egy látványos palotaforradalommal eltávolították Ghosnt a japán autógyártó éléről. Bár a Reanult vezetősége nem ért egyet a japánok lépésével, a párizsi kormány, kihátrált mögüle. A francia államnak 15 százalékos tulajdonrésze van a Renault-ban, ami az igazgatóságban kétszer ekkora szavazati súlyt biztosít a kormány képviselőinek.

Az igazi probléma

A Bloomberg szakírója szerint ugyanakkor a két cég viszonyában nem az első számú vezető kirúgása jelenti az igazi problémát, hanem egy ellentmondás. A Nissan jóval nyereségesebb, mint a Renault és sokkal több autót ad el, miközben a szövetségben a kereszttulajdonlások miatt a franciáké és az említett állami tulajdon alapján a párizsi kormányé a vezető szerep. Ennek alapján a jelenlegi helyzetből elvileg az lehet az egyik kiút, hogy francia zászló alatt egyesítik a két vállalatot.

Ezzel Emmanuel Macron francia államfő a nemzetépítő szerepébe léphetne, hiszen a regnálása alatt létrejönne a - Volkswagennel mellett - a világ egyik legnagyobb autógyártója, a franciák egyik nemzeti büszkesége. Emellett garantálnák a Renault franciaországi munkavállalóinak állását. Itt azonban máris meg kell jegyezni valamit: a francia munkások egy főre vetítve feleannyi jövedelmet hoznak a közös konyhára, mint japán kollégáik.

Visszacsapódó hullámverés

Így aztán felmerül a másik lehetőség, nevezetesen hogy a Nissan száll ki a házasságból. A 64 éves Ghosn közeledve a nyugdíjhoz azon dolgozott, hogy egyesítse a két autógyártót - ez lett volna vezetői hagyatéka. Ha pusztán ezzel a próbálkozásával annyira kiütötte a biztosítékot a japánoknál, hogy meglehetősen durván eltávolították a cég éléről, akkor elképzelhetjük, hogyan reagálnának arra, ha az Élysée Palota tenné ugyanezt.

Ami azt illeti a japánoknak meg lenne a lehetőségük arra, hogy megpróbáljanak érzékeny búcsút vegyenek francia barátaiktól. Az első lépés, Ghosn eltávolítása brutális volt, de hatékony. A Renault részvényárfolyama több mint nyolc százalékkal zuhant, azaz a papírok olcsóbbá váltak, ami elvileg megkönnyítené a Nissannak és a szövetség harmadik tagjának, a Misubishinek, hogy kivásárolják a francia autógyártó több mint 40 százalékos tulajdonrészét a Nissanból. Ezt lényegében zsebből ki tudnák fizetni.

Ennek azonban jogi akadályai lennének: a francia állam azért bír 30 százalékos szavazati joggal 15 százalékos részesedése alapján, mert az európai törvények szerint ez jár azoknak a részvényeseknek, amelyek több mint két éve birtokában vannak pakettjüknek. A Nissan egy az intézményei befektetőnek tett gáláns vételi ajánlattal elvileg átnyúlhatna Párizs feje felett, ám aligha hihető, hogy a francia kormány nem találná meg a módját, hogy keresztbe tegyen egy ilyen próbálkozásnak.

Bedurvulás

Így a legegyszerűbb módja a házasság felrúgásának az lenne, ha a Nissan további tíz százalékos tulajdont vásárolna a tőzsdén a Renault-ban, amivel 25 százalékra emelné részesedését. A kereszttulajdonlással kapcsolatos japán szabályok szerint ezzel a francia fél elvesztené szavazati jogait a Nissanban. A japánok egy rendkívüli vállalati részvényesi közgyűlésen eltávolíthatnák a cég igazgatóságából a francia tagokat, majd felmondhatnák a közös beszerzési és autóplatform-szerződéseket, amelyek összetartják a szövetséget - folytatja a lehetséges forgatókönyvek felsorolását a Bloomberg cikkírója.

Ez azonban sem elvileg, sem gyakorlatilag nem látszik jó ötletnek. Egyrészt az elektromos meghajtás terjedése és az önvezető technológia előretörése miatt manapság irtózatosan magas fejlesztési költségek nehezednek az autóiparra, miközben a világ autópiaca nem igazán bővül, azaz kétségbeejtően nehéz a profit növelése. A cégek manapság jobban teszik, ha szakítás helyett inkább élnek az együttműködés, a költségek megosztásának lehetőségével, ha találnak olyan partnert, amely kész kooperálni velük.

Másrészt bár az a közkeletű vélemény, hogy a Renault-Nissan házasságot Ghosn személye tartja össze, valójában az elmúlt években sokkal mélyebben összenőtt a két autógyártó. A különböző emblémák alatt értéksített francia és japán autók a karosszéria alatt szinte teljesen megegyeznek, egy moduláris architektúrán osztoznak. Oroszországban, Brazíliában és Kínában egymás mellett gördülnek le a futószalagokról a Renault-ok és a Nissanok. A vállalatok saját becslése szerint szinergiáik értéke 5,5 milliárd euró.

Van itt más is

És nem csupán kettejükről van szó. Része a közös biznisznek a a Mitrsubishi Motors, amelyben 34 százaléka van a Nissannak. A Ladákat gyártó orosz Avtovaz PJSC, amely a Renault holdingjának a tagja. A kínai Dongfeng Motor Group szintén a francia márka egyes modelljeit gyártja a kínai piacra. Emellett van egy kisebb részvénycserére alapuló együttműködésük a Daimler AG-vel, amelynek alapján közös fejlesztéseket végeznek az elektromos autók, motorok és meghajtórendszerek területén.

Ghosn megalázó eltávolítása vélhetően örökre aláásta a Renault és a Nissan kapcsolatát, ám aligha van kevésbé rossz választásuk, mint hogy megpróbálják valahogy rendezni a viszonyukat és folytatni az együttműködést - véli a Bloomberg publicistája. Ha az lenne a történet vége, hogy erőszakosan széttépik kapcsolatukat, akkor végzetes sebeket ejtenének egymáson. A súlyos vérzést aligha lehetne elállítani a francia és a japán autógyártónál.